Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)

BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 836

a kérvény nyomán indított belső vizsgálat február 24-én megállapította: „Dr. Segner Andrea a Pénzügymin. Közgazdasági Osztályán dolgozott, – most elküldték onnan. [...] a Közgazdasági Osztály megszűnt. Dr. Segner Andrea politikailag teljesen passzív. Pártonkívüli. Szakszervezeti mozgalomban sem vesz részt. Mint szakember – polgári közgazdász, akit nem is érdekel a marxizmus. Lényegében ezek voltak az elbocsátás okai.”92

Rákosi azonban már másnap ezt a megjegyzést írta a vizsgálathoz: „Gondoskodni kell róla, hogy Segner A. állásban maradjon.”93

Február 28-án tehát ilyen értelemben tájékoztatták a beteg püspököt, aki köszönőlevelében is teljesen szabadon hagyta annak lehetőségét, hogy a kérvény kedvező elbírálását megváltoztassák: „Tudom, hogy nem mindig minden rajtunk múlik. Ezért enyéimnek még mindig nem szóltam.”94

Nem volt azonban ilyen sikeres közbenjárása egy debreceni-sebészprofesszor érdekében, akinek állítólag az MDP vitte el bútorait és ingóságait a debreceni klinikáról. Bánásst a vizsgálat eredményeként arról tájékoztatták, hogy az orvos bútorait Debrecenből történt eljövetele után kollégái hordták szét, a klinikáról elhozott egyéb bútorok pedig még mindig a város raktárában vannak, így ki lehet deríteni, kinek a tulajdonát képezik.

95

Nemcsak Bánáss kereste azonban fel kéréseivel és kérvényeivel Rákosit, hanem a kommunista vezető is meglátogatta a beteg püspököt: „Én ismételten érdeklődtem egészségi állapota felől, s amikor meghallottam, hogy állapota súlyosra fordult, meglátogattam az Irgalmasok Kórházában, ahol kezelték. Láthatóan örült jövetelemnek, hosszasan elbeszélgettünk. Még ott, a halálos ágyán is azon bánkódott, hogy Mindszenty politikája mennyi bajt fog az egyházra zúdítani. A búcsúzásnál hosszasan szorongatta [a] kezemet. Nehéz szívvel mentem ki a közben összesereglett papok közt a kórházból. Néhány nap múlva közölték, hogy meghalt.”

96

92 L. Márta feljegyzése Segner Anna ügyében. Bp., 1949. febr. 24. MNL OL M–KS 276. f. 65/375. ő. e. 61.

93 Rákosi kézírásos feljegyzése Segner Anna ügyében. Bp., 1949. febr. 25. MNL OL M–KS 276. f. 65/375. ő. e. 62. L. Márta a következő megjegyzést fűzte az utasításhoz: „Szőnyi elvtárssal telefonon megbeszéltem. II. 28. Márta.”

94 Bánáss László köszönőlevele. Bp., 1949. márc. 1. MNL OL M–KS 276. f. 65/375. ő. e. 64.

95 Feljegyzés Bánáss telefonon érkezett kéréséről. Bp., 1949. jan. 25. MNL OL M–KS 276. f. 65/375. ő. e. 65.; Az MDP Hajdú megyei titkárának feljegyzése Hüttl Tivadar bútorai ügyében. Uo. 66.; Rákosi nevében küldött válasz Bánáss Lászlónak Hüttl Tivadar bútorügyéről. Bp., 1949. jan. 29. Uo. 67.

96 Rákosi M.: Visszaemlékezések i.

m. 515–516. Rákosi látogatására Pálmai József is visszaemlékezett. Lásd Saád B.:

Tíz arckép i.

m. 11. Kőgl Lénárd emlékei szerint azonban betegágyán már nem fogadta Rákosit. Lásd Horváth Gergely Krisztián:

Egy falusi plébános az államszocializmusban. Dr. Kögl Lénárd (1916–2004) pályája. Kézirat. 188. Valóban csalóka Rákosi visszaemlékezése, melyben Bánáss úgy beszél Mindszentyről, mint aki még aktív politikát folytat, amellyel még sok bajt zúdít az egyházra. Ha ugyanis a látogatásra valóban néhány nappal Bánáss halála előtt került sor, Mindszenty már jó ideje börtönben volt. Bánáss 1949. április 19-én halt meg. Annyit mindenesetre