Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 833 táviratot küldött Dinnyés Lajos miniszterelnöknek: „Miniszter Elnök Úr értesültem arról, hogy bejelentette az iskolák államosítását. Csak itt Svájcban tudom annak jelentőségét levonni, ezért az iskolák államosítása ellen tiltakozom.” 77 A távirat szövegének a másolata a Rákosi titkárság iskolaállamosítással kapcsolatos dossziéjában található egy datálatlan feljegyzés mellékleteként. Ez a feljegyzés arról tudósít, hogy Bánáss – minden bizonnyal külföldről való hazatérése után – egy 3 órás fáklyás körmenetet vezetett Veszprémben, az iskolaállamosítással szembeni tiltakozásul. Bánáss betegsége és halála Rómából június végén történt hazatérését követően Bánáss hamarosan ismét kórházba került és újabb operáción esett át. Betegsége miatt a nyári püspökkari konferenciákra nem is tudott elmenni, hanem csupán a novemberi tanácskozáson vett rész, amikor rövid időre javulás állt be állapotában.78 A gyenge egészségi állapotú püspök mellé Mindszenty utódlási joggal felruházott koadjutort kívánt helyezni Géfin Gyula szombathelyi kanonok személyében. Tervében kétségtelenül az is szerepet játszott, hogy ezzel a püspöki kar egységét kívánta megerősíteni, hiszen Bánássnak az egyház és állam közötti tárgyalásokat illetőleg a prímással ellentétes szemléletét szeptembertől fogva egyre jobban kihasználták a kormánytényezők a bíboros elleni támadásaikban.79 Egy Mindszenty egyházpolitikai el képzeléseit osztó, utódlási joggal felruházott segédpüspök kinevezése azonban – melyre kevéssel előbb a pécsi egyházmegyében Rogács Ferenc kinevezésével már történt precedens – kellemetlenül érintette egyrészt a kormányzatot, amelynek így csökkent volna befolyása a püspöki karban, másrészt a tárgyalások útját kereső püspökök mozgásterét is korlátozta volna.80 Bánáss tehát sürgősen levelet írt az éppen Rómában tartózkodó Czapik érseknek, melyben kérte, hogy a megegyezés kérdéseiben tárgyaló érsek járjon közbe az érdekében. Bánáss bizalmas levele éppen a pápai audiencia előtti napon, szeptember 28-án futott be Czapikhoz, az egri érsek így Bánáss ügyét is magával vitte a pápai kihallgatásra pro memoria 77 Dr. Bánáss László megyéspüspök által Svácból küldött két távirat szövege. s.d. MNL OL Az 1945 utáni munkáspártok iratai, Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás titkári iratai (a továbbiakban: M–KS 276. f. 65.) 65/339. ő. e. 23–24. 78 A püspöki kar 1948. júl. 17-i konferenciájának idején Bánáss kórházban volt, ahol kevéssel előbb esett át egy újabb műtéten. Az aug. 27-i püspökkari konferencián is Hoss József pronotárius képviselte a veszprémi püspököt. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 474., 485. 79 Salacz G.: A Magyar Katolikus Egyház i. m. 19. 80 Az utódlási joggal felruházott koadjutor kinevezése ráadásul a Szentszék stratégiájába is beleillett volna. Vö. Fejérdy András: Szentszéki stratégiák a magyarországi püspöki székek betöltésére 1945–1964 között. Történelmi Szemle 55. (2013) 296–298.
