Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 834 formájában rögzítve. 81 Czapik mindezt élőszóval is ismertette, amit a pápa meg értéssel hallgatott meg. Bánáss ügyét a segédpüspökök kinevezésével kapcsolatos kormányóhajjal együtt Czapik az államtitkárságon is szóba hozta: rámutatott, „hogy a Bánáss személye mellé való ilyen beavatkozás megnehezítené a jövőbeni helyzet tisztázását és azt a látszatot keltené Magyarországon, hogy a prímás mindent keresztül tud vinni a Szentszéknél. Ez pedig a kérdések nyugvópontra helyezése szempontjából végzetes is lehetne”.82 Czapik Magyarországra érkezése után Bánáss azonnal felkereste az érseket, aki közölte vele, hogy személyesen juttatta el a pápának a vele kapcsolatos koadjutori problémát. Egyúttal ismertette a megnyugtató választ, aminek Bánáss láthatóan örült. 83 Betegségének ismételt súlyosbodása megakadályozta Bánásst abban, hogy Rákosinak tett ígéretét, a megegyezésen való munkálkodást folytassa, pedig erre a kormánynak nagy szüksége lett volna. Amikor állapota jobbra fordult, mindenesetre továbbra is a tárgyalások előkészítésével, és az állam és egyház viszonyának megoldásával foglalkozott.84 Egy 1948. november 21-én Révainak írt leveléből tudjuk, hogy az állam ismételten sürgette, hogy Bánáss nyíltan képviselje álláspontját.85 A veszprémi püspök ugyanakkor – mivel Czapik római tárgyalásai nyomán még mindig bízott abban, hogy a Vatikánból vizitátor jöhet Magyarországra – nem akart Róma jóváhagyása nélkül semmi komolyabb vállalkozásba fogni: „komoly megfontolás tárgyát kellett volna képeznie, hogy eléje vághatunk-e bármilyen kis nyilatkozattal is a Szentszék tárgyalási szándékának, amikor azt minden jelből ítélve maga a Szentatya vette kezébe. Nehéz volna elképzelni, hogy ha a Generalissimus venne valamit a kezébe, közben mások neki e megoldásokban megbízás nélkül segíteni akarnának”. 86 81 A pro memoriát mellékletként közli Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye. Egyháztörténeti Szemle 12. (2011) 2. sz. 3–38. (Internetes kiadása: http://www. uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/retfalvibalazs.htm, letöltés 2018. jan. 18.) 82 Jelentés Czapik Gyula egri érsek római tárgyalásairól. Bp., 1948. okt. 8. MNL OL M–KS 276. f. 67/214. ő. e. 68. 83 Uo. 60–81. 84 Az állambiztonság jelentése szerint a tárgyalások Bánásson keresztül történő felvételét szorgalmazta Tomek Vince piarista generális is. Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály jelentése a belügyminiszternek. Bp., 1948. aug. 10. MNL OL M–KS 276. f. 67/125. ő. e. 59–60. 85 Az iskolák államosítása után a Mindszenty-ellenesség tanúsításához minimumként szabták meg az ilyen jellegű nyilatkozatokat: „Azonnali feltételként meg kell kísérelnünk egyes »Mindszenty-ellenes« főpapokat demokratikus berendezkedésünk vívmányaival kapcsolatban pozitív nyilatkozatra bírni a nyilvánosság előtt. Ezt a minimumot állítani feltételként, hogy valóban ellenzik-e Mindszenty politikáját.” A Nagybudapesti Pártbizottság terve a klerikális reakció elleni harcról. Bp., 1948. nov. MNL OL M–KS 276. f. 65/359. ő. e. 7–8. 86 Bánáss László Révai Józsefnek. Veszprém, 1948. nov. 21. MNL OL Az 1945 utáni munkáspártok iratai, Magyar Dolgozók Pártja, Révai József titkári iratai (a továbbiakban: M–KS 276. f. 68.) 102. ő. e. 26. Czapik római utjának eredményeképpen megegyezett a Szentszékkel, hogy a megegyezés előkészítésére és a helyzet felmérésére vizitátort küldenek Magyarországra. A kormány azonban a
