Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 823 Például 1946 áprilisában a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről tárgyalt a püspöki kar nevében Ries István igazságügy-miniszterrel; nyáron pedig a Teréz körúti gyilkosság nyomán feloszlatott egyesületek ügyében kezdett tárgyalásokat Rajk László belügyminiszterrel, az elhúzódó megbeszéléseken azonban nem sikerült eredményt elérnie. 1947-ben elvállalta, hogy személyesen közbenjár annak érdekében, hogy a fogoly Zadravecz István nyugalmazott tábori püspököt kolostorba internálják. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak (VKM) a katolikus egyház számára sérelmes 1947-es költségvetésével kapcsolatban pedig a katolikus érdekek védelmében Varga Bélánál és Balogh István miniszterelnökségi államtitkárnál való közbenjárást is a veszprémi püspök vállalta. 42 Fakultatív hitoktatás Bánáss László elveinek megfelelően a püspöki kar tanácskozásai során mérsékelt, békéltető álláspontot képviselt és igyekezett magát elhatárolni Mindszenty politikai vonalától, de a nyilvánosság előtt nem fordult vele szembe, hanem kiállt a püspöki kar egységes állásfoglalása mellett. Először 1947 márciusában, a fakultatív hitoktatás kérdésének kapcsán került a nyilvánosság előtt szembe Mindszentyvel. A megszálló hatalom 1947 elejére elérkezettnek látta az időt, hogy egy újabb lépést tegyen az egyház visszaszorítása irányába. Annak érdekében azonban, hogy a valódi kezdeményezők ismeretlenek maradjanak, a követeléseknek a köztársaságellenes összeesküvés és Kovács Béla főtitkár elhurcolása kapcsán megfélemlített Kisgazdapárton keresztül kívánt érvényt szerezni. A kormány egyházpolitikájával kapcsolatos elvárásokat, a felekezeti oktatás megszűntetésének és az iskolák államosításának tervét a Szovjetunió budapesti követe, Georgij Maximovics Puskin közölte már 1946 telén egy vadászat alkalmával Nagy Ferenc miniszterelnökkel és Kovács Bélával.43 Amikor az összeesküvés ürügyén egyre-másra követték egymást a letartóztatások a Kisgazdapártban, a párt 1947. február 28-i politikai bizottsági ülésén felvetették a fakultatív hitoktatás bevezetésének lehetőségét. Az ügy nem maradt titokban: az Új Ember március 2-i számában már tilta kozott a tervezet ellen.44 A fakultatív hitoktatás bevezetésének kisgazda támogatását mindenesetre a következő pártközi értekezleten Balogh István felajánlotta, 42 A püspöki kar megbízásai: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 135., 156., 176., 214., 221., 230., 236., 257. 43 Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött 1–2. Bp. 1990. 1. 394. A miniszterelnök visszaemlékezései szerint azért határoztak a fakultatív hitoktatás kérdésének felvetéséről, hogy a beszélgetés nyomán az egyház ellen várható támadást elhárítsák. Uo. 397. Az eseményeket részletesen rekonstruálja Balogh Margit: Fakultatív hitoktatás és a konkordátum-fiaskó. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 24. (2012) 3–4. sz. 109–117. 44 Gergely J.: A katolikus egyház i. m. 53–54.