Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 817 Áron, Kelemen Krizosztom. 22 A Bánáss Lászlót apostoli kormányzósága idején titkáraként szolgáló Mészáros Tibor visszaemlékezése szerint Bánáss személyes ismeretségeit kihasználva vétette fel Gyöngyösi külügyminiszterrel a maga nevét a Rómába irányítandó prímásjelöltek közé első helyre, és utólag keserűen konstatálta, hogy a jelöltlista végül nem ment el Rómába.23 Annak ellenére, hogy a kommunisták Bánáss békülékeny jellemét ismerve nyilván nem véletlenül hagyták meg a debreceni plébános nevét az első helyen, valóban kétséges, vajon az Ideiglenes Nemzeti Kormány jegyzéke eljutott-e a Vatikánba. A bátor kiállásáról ismert, jó szervező Mindszenty kinevezésében végül Rotta nuncius, illetve Nagy Töhötöm jezsuita atya ajánlása bizonyult döntőnek. 24 Apostoli kormányzóból veszprémi püspök Bánáss Lászlót Mindszenty esztergomi érsekké történt kinevezésével egyidejűleg a leköszönő püspök helyébe, veszprémi apostoli kormányzónak nevezték ki: hivatalát 1945. október 9-én foglalta el.25 Meglehet – bár írásos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre –, hogy Bánáss kinevezésében Rómában való ismertsége mellett szerepet játszott a magyar politikai tényezőknek az az egyértelmű kívánsága is, hogy jelentős egyházi vezető tisztségben lássák. A Vatikán ugyanakkor nem óhajtotta azonnal püspöki tisztségbe emelni az új hatalom oldalán magát túlzottan exponált debreceni plébánost, így kezdetben csupán apostoli adminisztrátorrá tették meg. Bánáss László rossz néven vette mellőzését a prímási szék betöltésénél, és az sem igen kárpótolta, hogy ő lett Mindszenty utódja Veszprémben, hiszen nem püspökként, csupán apostoli kormányzóként bízták rá az egyházmegyét. Az erdélyi kisebbségi múltjára büszke Bánáss a korabeli erőviszonyokat tekintve kisebbségnek tekintette az egyházat, és – képzettségénél és tapasztalatainál fogva – mindenki másnál hivatottabbnak érezte magát az egyház ügyének helyes képviseletére. Ehhez járult, hogy Bánáss meg volt győződve arról, hogy mivel plébániáján vendégül látta a debreceni kormányt, ő el tudja érni azt is, amit mások 22 Dálnoki Miklós Béla kormányának i. m. 468. 23 Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak. Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Pécs 1997. 233. 24 Mindszenty kinevezésének menetét részletesen rekonstruálja Balogh Margit: Mindszenty József 1892–1975. I–II. Bp. 2015. I. 415–430. 25 Vö. Grősz József levele a veszprémi káptalanhoz. Kalocsa, 1945. szept. 17. VÉL I.1.44.a. 3205/1945.; Hivatalának elfoglalásáról lásd Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992. Kronológia. (História Könyvtár. Kronológiák, Adattárak 1.) Bp. 1993. 46.; Saád B.: Tíz arckép i. m. 17. A javadalom átvételéről lásd Beresztóczy Miklós minisztériumi osztályfőnök Bánáss Lászlónak. Bp., 1945. okt. 11. VÉL I.1.44.a. 4213/1945.
