Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 818 nem. Sértettségét növelte továbbá, hogy a római kapcsolatokkal nem rendelkező, hozzá képest iskolázatlan Mindszentyt a Szentszék alkalmasabbnak tartotta az esztergomi székbe nála, aki hét nyelven beszélt és számos felsőfokú végzettséggel rendelkezett. 26 Apostoli kormányzói kinevezését követően aránylag hosszú ideig nem kapta meg az ilyenkor szokásos püspöki kinevezést. Egykori titkára, Szemes József visszaemlékezése szerint ezért „körülbelül egy évvel apostoli kormányzóvá való kinevezése után levelet írt XII. Piusz pápának, aki a római diplomata főiskolán tanára volt, s ebben kérte felmentését, arra az esetre, ha a püspöki kinevezésre alkalmatlannak ítélik, mert szívesen visszamegy Debrecenbe lelkipásztornak. Levelének meglett az eredménye [...]”,27 a Szentatya szeptember 4-i keltezéssel veszprémi püspöknek nevezte ki.28 A kommunista Veszprémi Népújság a követke zőképpen kommentálta a hírt: „Hosszas huzavona előzte meg ezt a kinevezést, amely ellen reakciós egyházi körök állást foglaltak, de amely őszinte örömmel töltött el minden demokráciába beleilleszkedni tudó papot és minden demokratát.”29 A korabeli lappal egybehangzóan nyilatkozott a kérdésről Szemes József is, aki szerint „nyílt titok volt, hogy egyes egyháziak akcióba kezdtek ellene, éppen debreceni »együttműködése« miatt”. 30 Bánáss László püspökké szentelésére 1946. november 30-án, Szent András apostol ünnepén került sor a debreceni Szent Anna templomban. A szentelési szertartást Mindszenty József bíboros hercegprímás végezte Fiedler István és Scheffler János püspökök asszisztenciájával. Az ünnepélyes szertartáson az állami vezetés több tagja is jelen volt: a köztársasági elnököt Bartha Albert honvédelmi miniszter, a kormányt és a miniszterelnököt Mistéth Endre építési- és közmunkaügyi miniszter, valamint Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke képviselte. Több 26 Vö. Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Eszmélkedés élmények és dokumentumok fölött a magyar katolicizmus helytállása köréből a kommunista diktatúra alatt. Bp. 1994. 56. és Mészáros T.: Akit övéi be nem fogadtak i. m. 94–95. 27 Saád B.: Tíz arckép i. m. 12–13. Az illető levélnek a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban nem akadtunk nyomára. Ezzel szemben Bánáss püspökké való kinevezése után kibocsátott első szózatában így írt: „Midőn veszprémi apostoli kormányzóságot elvállaltam, valóban így is nyilatkoztam: »Vállalom, mert csak megbízatás. Engedelmesség kérdése és nem kötelez a továbbiakban. Lesz idő a megfontolásra nekem is, az Apostoli Szentszéknek is: magam részéről, képes leszek-e eleget tenni e megbízatásnak; a Szentatya részéről pedig, alkalmasnak és méltónak találtatom-e arra, hogy apostolutód legyek.« [...] Jóllehet azóta már több mint egy esztendő elmúlt, hogy megbízatásomat megkaptam, mégsem érzem magam erősebbnek, sem képességeimben alkalmasabbnak, sem életszentségben méltóbbnak.” Bánáss László kinevezett veszprémi püspök első körlevele papjaihoz és híveihez. Magyar Kurír, 1946. november 21. 1. 28 Mindszenty Józsefnek a Vatikáni Államtitkárság 1946. szept. 4-én kelt 6438/1946. számú kinevező okiratát Bánáss Lászlóval közlő levele. Esztergom, 1946. nov. 25. VÉL I.1.44.a. 5587/1946. 29 Dr. Bánáss Lászlót, veszprémi püspökké nevezte ki a pápa. Veszprémi Népújság, 1946. november 17. 1. 30 Saád B.: Tíz arckép i. m. 12.
