Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 806 algazdát kívánt kinevezni.150 Esztergomban is viszonylag hamar, 1702-ből már van adatunk a városgazda személyére és elszámoltatására. 151 Nagyszombat esetében Péterffy János kamarai tanácsos már 1714-ben elrendelte egy városgazda kinevezését, igaz, ekkor még csak a városi téglaégető tartozott volna a fennhatósága alá.152 Sopronban két évvel később javasolták e tisztség bevezetését, ugyanakkor, amikor a felső-magyarországi városokban is megjelentek a polgármesterek.153 A városgazda tisztét azonban csupán a 18. század negyvenes éveiben sikerült általánossá tenni, éppen azért, hogy a tanácsosok által elkövetett visszaéléseket megszüntessék. A város gazdálkodását Sopron esetében például teljes mértékben kivették a polgármester felügyelete alól. Péterffy János királyi biztos 1734-ben azt is megtiltotta volna, hogy a bíró és a belső tanács a gazdálkodás viszonyaiba betekintést nyerhessenek. Javaslata szerint a városgazda kezében folytak volna össze a város bevételei, és azokat a tanácstól függetlenül fizette volna be a pénztárba. Az összes kisebb városi jövedelem kezelője, a falvak ispánjai, a sörfőző inspektora, valamint az erdőfelügyelők is neki lettek volna kötelesek elszámolni tevékenységükről. Az innen befolyt jövedelmeket is a városgazdának kellett átadniuk, aki azt a kamarásnak fizette volna be. A kisebb jövedelmekről és gazdálkodási ágakról készített számadásokat is a városgazdán keresztül kellett volna eljuttatni a kamaráshoz. 154 Jászy Pál a nagyszombati tanácsnak kiadott részletes utasításában a városgazdát a soproni példához hasonlóan széles jogkörrel látta el. A város minden mezőgazdasággal kapcsolatos jövedelemágának ellenőrzését a városgazdára bízta, kezdve a szántóföldi műveléstől, folytatva a halgazdasággal és befejezve az erdőgazdálkodással. Ebben az esetben nem vált a tanácstól függetlenné, mivel elszámolásait a belső tanácsnak, vagy a tanács által kijelölt bizottságnak kellett bemutatnia.155 A 18. század folyamán ezek a funkciói terjedtek el a többi városban is, és a városgazda hatáskörébe elsődlegesen a mezőgazdasággal kapcsolatos jövedelemágak tartoztak. 156 150 Gárdonyi Albert: Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. Századok 50. (1916) 477–502., 585–619., 590. 151 MNL OL Kincstári levéltárak, Budai kamarai adminisztráció regisztratúrája E 279 Expeditionen 1702. Nr. 38. Buda, 1702. nov. 11.; H. Németh István: Régi–új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján. In: Várospolitika és közigazgatás. Szerk. Csombor Erzsébet – L. Balogh Béni. Esztergom 2011. 29–47. 152 MMTr Statuta comm. 1. köt. 153 MNL OL A 20 1716. Nr. 29., E 23 1716. nov. 4. 154 MNL OL A 20 1734. Nr. 4. Pozsony, 1734. júl. 17. 155 MMTr Statuta comm. fol. 59–83. 1738. aug. 8. 156 Kállay I.: Szabad királyi városok gazdálkodása i. m. 44–45.
