Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
H. NÉMETH ISTVÁN 805 városaiban is bevezetett denunciáció rendszere éppen rajtuk keresztül épült be az államilag vezérelt várospolitikába. 146 A 18. század elejének magyarországi várospolitikája a városi gazdálkodás kérdéskörében egyértelműen a szakszerű, gazdaságilag művelt szakemberekben látta a megoldást. A becsületes szakemberek kérdése már e politikai irányon is kifogott, hiszen azt láthatjuk, hogy ekkor azokban a városokban, ahol a polgármester tisztsége már meghonosodott, újabb tisztség jelent meg. A városgazda vagy oeconomus lényegében a polgármester feladatkörét látta el, de annak alárendeltségében. A városgazda és a polgármester tiszte a 18. század első negyedéből fennmaradt jelentésekben szinte szinonimaként jelenik meg.147 Azokban a városokban ugyanis, ahol még nem honosodott meg a polgármesteri tiszt, a királyi biztosok is elsősorban oeconomust szerettek volna látni. Itt ő lesz a polgármester.148 Azokban a városokban, ahol ez a tiszt már létezett, egy teljesen új tisztséget vezettek be a királyi biztosok. Ez a tiszt korábban sem volt ismeretlen, hiszen a volt kamarai adminisztráció alá tartozott, később a szabad királyi városokban szinte mindenhol megtalálható volt. E városokban külön városgazda kezelte a városhoz tartozó birtokok jövedelmeit. Igaz, eleinte nem sok dolga volt, hiszen a városok birtokait a kamara kezelte. Debrecen ez alól kivétel, mivel ott 1699-ben külön városgazdát választottak.149 Budán már a város önkormányzatának felállítását követő években van adat arra, hogy ez a tisztség létezett, sőt 1694-ben az adminisztráció külön 146 Az európai tendenciákra a teljesség igénye nélkül lásd Martin Paul Schennach: Supplikationen. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser – Martin Scheutz – Thomas Winkelbauer. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) Wien–München 2003. 572–584.; Bittschriften und Gravamina. Politik, Verwaltung und Justiz in Europa (14.–18. Jahrhundert). Hrsg. Cecilia Nubola – Andreas Würgler. (Schriften des Italienisch-Deutschen Historischen Instituts in Trient. Bd. 19.) Berlin 2005.; Stefan Brakensiek: Legitimation durch Verfahren? Visitationen, Supplikationen, Berichte und Enquêten im frühmodernen Fürstenstaat. In: Herstellung und Darstellung von Entscheidungen. Verfahren, Verwalten und Verhandeln in der Vormoderne. Hrsg. Barbara Stollberg-Rilinger. (Zeitschrift für historische Forschung Beiheft 44.) Berlin 2010. 363–377. A magyarországi helyzetre lásd H. Németh István: A bezárkózó polgároktól a feljelentőkig. Állami várospolitika – széthulló rendi város? Levéltári közlemények 82. (2011) 124–145., 131–133.; Pál Judit: Katolikus bíró a református város élén. Egy városi bíró karrierje a 18. század közepén Szatmárnémetiben. Urbs 3. (2008) 205–226.; András Vári – Judit Pál – Stefan Brakensiek: Herrschaft an der Grenze. Mikrogeschichte der Macht im östlichen Ungarn im 18. Jahrhundert. Köln–Wien 2014. 147 Máray Bertalan kassai polgármesternél az alábbi meghatározás tűnik ki: magister civium seu primarium civitatis oeconomum. AMK H III/2. mac. 114. fol. 22. 1719. aug. 4. 148 MNL OL E 23 1716. nov. 4. 149 Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között. A bécsi udvari kamarai levéltár iratai alapján. Századok 100. (1966) 27–61., 40–41., 287–328.; Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp. 1972. 48.; Komoróczy György: Városigazgatás Debre cenben 1848-ig. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 12.) Debrecen 1969. 54.; Rácz István: Debrecen város tanácsának 1785. évi összeírása. Forrástanulmány. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980. Debrecen 1982. 151–161., 159.
