Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
H. NÉMETH ISTVÁN 803 falu-grófságot, de a falvak mértéktelen kiszipolyozását megakadályozták azzal, hogy rendes évi fizetéssel váltották meg a falvakból származó jövedelmeiket. 140 A 17–18. század fordulóján tapasztalható törekvések a Rákóczi-szabadságharcot követően új erőre kaptak, és a megváltozott belpolitikai helyzet ezt a folyamatot csak támogatta. A felső-magyarországi városokban, ahol korábban a polgármester tiszte sohasem létezett, e tisztség éppen ekkor kezdett megjelenni. A szepesi kamarai adminisztráció 1716 végén arról tájékoztatta a Magyar Kamarát, hogy az alsó-magyarországi városokkal szemben Felső-Magyarországon nincs polgármester, aki a számadásokat ellenőrizné, és a város gazdálkodásával foglalkozna. Itt ez a szószóló dolga volt. Javaslatuk szerint a polgármesteri tisztet ezekben a városokban is be kell vezetni. E tisztviselőt a királyi biztos erősítené meg, két évre választanák, de csak kivételes esetben lehetne leváltani. Az új tiszt bevezetésétől a város gazdasági biztonságát remélték.141 Johann Ignatz Viechter báró királyi biz tosként vezette be Kassán a polgármesteri tisztet, mivel véleménye szerint az eddigi gyakorlat teljes összevisszaságot és a város nagy kárát okozta. A város gazdálkodásáról nem készítettek számadásokat, ami segítségével a város, valamint annak birtokában lévő több mint 30 falujának gazdálkodását követni lehetett volna. Viechter és a szepesi kamarai adminisztráció egyöntetű véleménye szerint ez a rossz gazdálkodás okozta azt, hogy a falvak nagy többségét el kellett zálogosítani. A báró rendelkezése szerint így a szószóló és a választott község Máray Bertalan személyében polgármestert választott, hogy ő a városi gazdálkodáshoz tartozó minden tisztviselő felett rendelkezzen, ügyeljen a gazdálkodásra, és e területen a tudta nélkül semmi ne történhessen.142 A tanács létszámában ez nem jelentett semmilyen változást, mivel Máray egyben az első tanácsos volt. Nagyszombat városában hasonló gyakorlatot követtek, amikor bevezették ezt a tisztet, de ez egyben arra az óvatos ellenállásra is utalt, ami ekkor jellemezte a város hangulatát. Ez tükröződik abban is, hogy a Kassa város tisztújításait feljegyző kötetben hangsúlytalanul jelenik meg a poszt bevezetése: egyáltalán nem jelezték külön, mindössze az első tanácsos neve mellé, mintegy széljegyzetként írták be. 143 A többi felső-magyarországi városban ekkor még nem sikerült bevezetni ezt a tisztséget, jóllehet a kirendelt biztosok egybehangzó véleménye szerint erre kiemelten szükség lett volna. Bártfa esetében még 1721-ben is alkalmatlannak vélték a működő testületeket arra, hogy a pénzügyi problémákon úrrá legyenek. Emiatt a biztos azt javasolta a kamarai adminisztrációnak, hogy a többi városhoz hasonlóan 140 Tirnitz J.: Sopron i. m. 65. 141 MNL OL E 23 1716. nov. 4. 142 MNL OL A 20 1717. Nr. 34. 143 AMK H III/2. Mestské knihy a registre, Knihy mestskej administratívy, Knihá novoprijatých mešťanov mesta Košíc (Liber restaurationum) 9. fol. 171., 172.
