Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 802 közösen birtokolták a város pénzügyei feletti hatalmat. A városi pénztár elszámolásaiból az egyik példányt a polgármester, a másikat a kamarás őrizte, a pénztár is csak e két tisztviselő, illetve a jegyző jelenlétében volt megnyitható, és onnan egyedül az ő beleegyezésükkel lehetett pénzt kivenni. Ezzel összefüggésben a bíró és a kamarás mellett a polgármester számára is kimutatást kellett készíteni az adókkal elmaradt polgárokról és tartozásaikról. 135 A következő években jelentős változás nem történt, mindössze a hatáskörök elválasztásának finomítását, a fontosabb jövedelmek feletti szorgos felügyeletet, valamint a Mednyánszky által a polgármester feladatai közé sorolt ágazatok időnkénti elhanyagolt állapotának javítását célzó rendelkezések születtek.136 Mednyánszky – a kamarai pénztár átalakítását követően immáron kamarai tanácsosként137 – 1724-ben hasonlóan részletes statútumokat adott ki, amiben elrendelte, hogy a gazdálkodás jobb és könnyebb irányítása érdekében a választott községből két tagot nevezzenek ki első- és másodkamarásnak a polgármester mellé a város jövedelmeinek kezelésére. A polgármester és a két segítő kamarás feladatait megfelelő utasításban kellett rögzíteni. A két kamarás felett a polgármesternek kellett ellátnia a felügyeletet, hogy ellenőrizze, az utasításuknak megfelelően látják-e el a feladataikat, és gondoskodjon arról, nehogy a város alattvalói kárára járjanak el, ne fordíthassák saját hasznukra a város javait és alattvalóinak munkaerejét. A két kamarás a tanácshoz és a választott községhez nyújtotta be a számadásokat, ahonnan delegáltakat küldtek ki ezek ellenőrzésére. Ugyanekkor a biztos a polgármester feladatává tette a telekkönyv vezetését is, elrendelte a város birtokainak határjárását, valamint új urbárium és összeírás elkészítését, aminek a segítségével tiszta képet nyerhettek az innen származó jövedelmekről.138 Jászy Pál kamarai tanácsos 1738-ban kiadott részletes rendeleteiben már nem találkozunk a polgármester új hatásköreivel, jóllehet a Jászy által összeállított szöveg valóban minden városi területre, az igazgatásra (politica), az igazságszolgáltatásra (juridica) és a gazdálkodásra (oeconomica) kiterjedő, minuciózus és precíz szabályozást nyújtott minden tisztviselőnek.139 Mindez azt jelenti, hogy a 18. század első negyedére kialakult a nagyszombati polgármesteri tiszt hatáskörének teljes körű meghatározása. A nagyszombati intézkedések nem voltak unikálisak. Sopronban a 17. század végén, 1696-ban ugyan nem szüntették meg a városok birtokait irányító 135 Uo. fol. 16–29. 1709. máj. 21. 136 Uo. fol. 16–29. 1709. máj. 21., fol. 30. 1712., fol. 30–36. 1713., fol. 37–39. 1714., fol. 37–46. 1715., fol. 48–52. 1723., fol. 53–58. 1724. 137 Nagy István: A Magyar Kamara, 1686–1848. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3.) Bp. 1971. 55. 138 MMTr Statuta comm. 1. köt. fol. 53–58. 1724. 139 Uo. fol. 59–83. 1738. aug. 8.
