Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
H. NÉMETH ISTVÁN 801 A polgármesteri hatáskör kiszélesítésének legjobb forrásai a kirendelt királyi biztosok rendeletei lennének, azonban sajnos ezek – Nagyszombat kivételével – nem állnak rendelkezésünkre. A nagyszombati biztosi statútumokból kitűnik, hogy Nagyszombaton a friss tisztség viselőire nagymértékben számítottak a tekintetben, hogy a város gazdálkodása korszerűbb és hivatalszerűbb legyen. 1694-ben a biztos a község panaszait kihasználva az erdőgazdálkodás, a szántók és rétek művelése, a város által megtermelt sör és bor jövedelmek, a malmok bevételeinek felügyelete, valamint a városi ingatlanok bérlői feletti hatáskör intézését a polgármester teendői közé soroltatta. A polgármester és az alárendelt tisztviselők azonban semmit sem tehettek a tanács nélkül, és a tanácsnak voltak kötelesek elszámolni, amely gyakorlat fenn is maradt a következő években. 134 1709-ben Mednyánszky Pál kamarai pénztárnok érezte szükségét annak, hogy a városi tisztviselők hatásköreit még pontosabban megszabja. Először is az eddig a bíró házánál tárgyalt, 12 forint értékhatárig terjedő ügyekbe a városkapitányt (mint a városi rendészet vezetőjét) és a polgármestert is bevonta. A jogi és elszámolási kontrollt elősegítő intézkedésen túl Mednyánszky azonban kizárólag gazdasági ügyköröket rendelt a polgármesterhez. Az intézkedések részben az eddig elkövetett visszaéléseket (jobbágyok kiszipolyozása, gazdasági összefonódások, megvesztegetés) kívánták megszüntetni, részben a túlzott önállóságot szerzett polgármesterek hatalmát nyirbálták meg azzal, hogy a tanáccsal való szoros együttműködésre kötelezték őket. Ezzel összefüggésben a polgármester alá rendelt tisztviselők és szolgák feletti jogokat meg kellett osztani a tanáccsal, a polgármester csak javaslatot nyújthatott be e tisztek és alkalmazottak munkaviszonyáról. A visszásságok csökkentése mellett a polgármester teljes feladatkörét megismerhetjük a rendelkezésből. Elsődleges feladata volt a város haszonvételeinek kezelése, a falvak bevételeinek biztosítása, a tizedbérletek visszaszerzése azért, hogy minél több terményhez juthasson a város, megkönnyítendő így a téli beszállásolás alatt a városban lakó katonaság ellátását. A malmok és molnárok, kaszálók, rétek, szőlők, szántók és vetések ellenőrzése, a kilenced beszedése, valamint a vámokból befolyó bevételek biztosítása mind a polgármester feladata volt. A jövedelmek növelése érdekében gondoskodnia kellett a város középületeinek, a város tulajdonában lévő birtokokon lévő hidak és révek jobb állapotáról, a sörfőzők és téglaégetők ellátásáról, a kocsmák folyamatos működtetéséről. Mindezeken túl Mednyánszky a polgármester feladatává tette az alapvetően a városkapitányhoz tartozó köztisztasági és tűzvédelmi ügyeket is. Kötelessége volt az összes gazdálkodási eszközről és bevételről leltárt és számadást vezetnie, amit a tanácsnak kellett bemutatnia. Az igen nagy feladatkörhöz jelentős felelősség és ezzel együtt befolyás is társult. A polgármester és a kamarás mintegy 134 MMTr Statuta comm. 1. köt. pag. 1–6. 1694.
