Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 800 a polgárság helyett gyakorolták a választói jogokat. Az addigi gyakorlattal szemben nem vették figyelembe a város három nemzetének jelölési jogát, és a bíró mellett az első tanácsos egyben a polgármester tisztét is betöltötte. 126 A kirendelt biztosok jelentéseiből világosan kiderül, hogy a polgármester hatáskörét az összes gazdálkodási területre igyekeztek kiterjeszteni. A biztosok ugyanis felismerték, hogy a kamarás mellett szükség van egy megbízható ellenőrre is, aki a város összes pénzügyére rálátással bír, egyben hasznos feladatokat lát el abban, hogy biztosítja a remélt bevételeket és főként az állami adókat. A Pozsony környékén lévő kisvárosokban, ahol a polgármester tiszte már létezett, a biztosok elsősorban a beszállásolás koordinálásában látták a polgármester hasznát.127 A városi haszonvételek bevételeinek ellenőrzésébe is be kívánták vonni a polgármestert, sőt a legfelső ellenőri funkciókat e tiszthez rendelték. Modorban már 1696-ban sor került erre, amikor Johann Franck kamarai tanácsos a malom és a sörfőző bevételeinek legfőbb ellenőrévé tette a polgármestert.128 Ugyanebben az évben az árvapénz tár felügyelete is a szentgyörgyi polgármester hatáskörébe került.129 Pozsonyban a biztos utasítására külön elszámolási bizottságot hoztak létre már 1679-től, ahol a polgármester, a kamarás és a kórházfelügyelő volt köteles bemutatni az elszámolásokat. Ekkor Bornemissza Ferenc és Johann Franck a bizottság tagjai közé választtatta a község hat tagját is: megalapozva ezzel a 18–19. századi gyakorlatot, amikor a külső tanács vagy a község jelentős ellenőrzési jogokkal bírt.130 A bizottság legfontosabb embere ebben az esetben is az egykori polgármesterek közül került ki, akinek így teljes rálátása volt az összes gazdasági ügyre, és a biztosok teljes bizalmát élvezte.131 Már ekkor felmerült annak az igénye, hogy minden városban bevezes sék a polgármesteri tisztet, mint például Kőszegen és Körmöcbányán,132 és ugyan erre még nem került sor, de hamarosan Palugyay Gábor és Péterffy János Ferenc biztosok, a városgazdasági ügyek intézése és a városok rossz gazdasági állapotának javítása miatt újra javasolták a közigazgatási változást. 133 126 MMTr Magistrátne protokoly II/9. fol. 136–137. 1690. márc. 27. – ápr. 8. 127 Szentgyörgy, 1694 MNL OL E 34 pag. 42–54. 128 MNL OL E 34 pag. 103–109. 129 MNL OL E 34 pag. 202–216. 130 Balázs Péter: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben. Arrabona 18. (1976) 223–238.; Bónis György: Városigazgatás, várospolitika. In: Budapest története. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. Bp. 1975. 159–190., 166–185.; Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9.) Bp. 1989. 213–219., 237–239. 131 MMBr, Úradné knihy, 2 a 13 fol. 291–292. 1679. ápr. 24., fol. 319–320. 1680. ápr. 24., fol. 351–352. 1681. ápr. 12. 132 Kőszeg, 1694 és Körmöcbánya, 1696. MNL OL E 34 pag. 59-65., 160–176. 133 Gárdonyi Albert: A polgármesteri tisztség eredete i. m. 359–370., 363.
