Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
H. NÉMETH ISTVÁN 799 A magyarországi szabad királyi városokba kirendelt királyi biztosok jelentéseiben viszonylag hamar megjelent az igény arra, hogy a gazdálkodási kérdéseket egy a tanácstól és a bírótól független, szakértő hivatalnok fogja össze. Gárdonyi Albert feltételezi, hogy ez az igény a már létező magyarországi városi igazgatási gyakorlatból fakadt, de a bevezetett intézkedések, a korábban már bemutatott biztosi utasítások, valamint a magyarországi városi gazdálkodás igazgatását megreformáló tervek másra engednek következtetni. A polgármester gazdaságszervező funkciója nem volt ismeretlen az Udvari Kamara hivatalnokai előtt. Sőt: a Magyar Királyságba rendelt osztrák hivatalnokok nem értették, miért nem a polgármester áll a városok élén, és a legtöbb városban miért nincs ilyen tisztség.122 A biztosok az osztrák városokban megszokott igazgatási rendet kívánták ugyanis bevezetni a Magyar Királyság városaiba is, amelynek célja a már sok alkalommal emlegetett gazdálkodási fegyelem létrehozása volt. Ez a cél már abból is kiderül, hogy a Nagyszombat igazgatását megreformálni kívánó Simonchich-Horváth János a nagyszombati visszaélések és gazdálkodási visszásságok miatt kért Pozsonyból hozzáértő tisztviselőket, de különösen egy tapasztalt polgármestert. Rá azért volt szükség, hogy a pozsonyi gyakorlatot közvetíthesse a nagyszombati tanács számára főként a gazdasági ügyekben hozott ítéletek kapcsán.123 Az ekkor Nagyszombat számára kiadott uralkodói privilégium részletesen szabályozta a város tisztújítását, és ebben a polgármester tisztét külön kiemelték. Az uralkodó ugyanis nehezményezte azt a gyakorlatot, hogy ezt a tisztet (a városi gazdálkodás nem kicsiny kárára) a városkapitány szokta betölteni, aki saját fontos teendői mellett nem képes ellátni megfelelően az ezzel járó feladatokat. 124 Nem véletlen, hogy a korábban ismeretlen polgármester tisztével, 1690-től kezdve találkozunk a nagyszombati forrásokban.125 Mindez azt jelentette, hogy a pozsonyi tisztviselőkar mintájára, ám annak osztrák gyökereire alapozva megkezdődött a polgármesteri tiszt állami bevezetése és kötelezővé tétele. Nagyszombat esetében erre akkor került sor, amikor 1690. március 27-én megjelentek az esztergomi káptalan tagjai Simonchich-Horváth János jogügyigazgatóval, hogy ellenőrizzék a tisztújítást. A város negligálta a biztosokat, és önállóan választott. Még aznap megérkezett az uralkodói parancslevél, amit Kissevith-Horváth György és Johann Franck kamarai tanácsosok hoztak magukkal. Felhatalmazásuk alapján a biztosok teljesen felforgatták az addigi rendet, és létrehozták a külső tanácsot (választott község), akik 122 MNL OL E 23 1673. márc. 4., illetve MNL OL A 20 1717. No. 34. A magyarországi városigazgatási gyakorlat korábban is okozott gondokat a bécsi központi kormányszerveknek. Lásd ÖStA FHKA AH HFU MüBw. r. N. 10 1618. fol. 66-67. Bécs, 1618. aug. 29. 123 MMBr Spisy Lad. 36. Nr. 98. Pozsony, 1690. ápr. 11. 124 Németh I.: Városi tisztújítások i. m. 78. 125 Granasztói György: A barokk győzelme Nagyszombatban. Tér és társadalom, 1579–1711. Bp. 2004. 21.; MMTr Magistrátne protokoly II/8. fol. 509–510., II./9. fol. 65–67.
