Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 798 szabad királyi városokban gazdálkodási ügyekkel foglalkozó tisztviselőivel szemben. A gazdasági ügyek, a városi gazdálkodás legfontosabb szereplője azonban már az állami irányítást tükrözi vissza, a kamara elképzeléseit arról, hogy a városok gazdálkodását egységes alapelvek szerint kell irányítani. A polgármester régi– új szerepben jelenik meg a 18. század elejétől. A summa confusio ellen a szép concordia érdekében: a polgármesteri és városgazdai tisztségek A polgármesteri tiszt (magister civium, consul) a kialakuló új városigazgatási elképzelésekben központi szerepet töltött be, ahogy minden olyan tiszt is, mely elsődlegesen gazdálkodási feladatokat látott el. A 17. század végétől bevezetett új várospolitikai szempontok kiindulópontjaként számon tartható ausztriai tartományokban a polgármester esetében a kora újkorban egyértelműen a tartományúr szolgálatában álló hivatalról beszélhetünk.117 Az osztrák tartományok városaiban a polgármester legfontosabb feladatkörei a városi gazdálkodáshoz, annak ellenőrzéséhez és irányításához kötődtek. Felügyelete alá tartozott az összes városi gazdálkodással kapcsolatos és így kötelezően számadást vezető hivatal, ezekben főként ellenőrzési joggal bírt.118 A német városokban is hasonló tendenciák érvényesültek, így a polgármester e városokban is az uralkodó képviselőjeként állt a városok élén,119 aki a gazdálkodásban és a számadások vezetésében járt élen. 120 A magyarországi szabad királyi városok közül éppen az osztrák tartományi városok közelében fekvő Sopronban és Pozsonyban, valamint ez utóbbi régiójában elhelyezkedő városokban a polgármesteri tiszt az osztrák városokhoz hasonló funkciót töltött be, de viselője csupán Sopronban volt a város első embere. A Pozsony környéki városokban (Szakolca, Modor, Bazin, Szentgyörgy) a pénzügyigazgatás és emellett a városkapitány mellett a helyi igazgatás felügyeletét látta el. 121 117 Roman Häussl: Der Bürgermeister in Niederösterreich. Eine rechtshistorische und rechtsdogma tische Untersuchung seiner Rechtsstellung und seines Aufgabenbereiches. (Wissenschaftliche Schriftenreihe Niederösterreich 66.) St. Pölten–Wien 1983. 7–9. 118 Martin Scheutz: Der Bürgermeister in der österreichischen Stadt vom Spätmittelalter bis zur Jose phinischen Magistratsreform: Konturen einer wichtigen städtischen Funktion. Pro Civitate Austriae 16. (2011) 71–103. 119 Heinz Mohnhaupt: Die Göttinger Ratsverfassung vom 16. zum 19. Jahrhundert. (Studien zur Geschichte der Stadt Göttingen 5.) Göttingen 1965.; Gerteis, K.: Die deutschen Städte i. m. 73–80. 120 Lothar Sigloch: Der Gemeindehaushalt der württembergischen Landstadt Pfullingen von 1656 bis 1874. In: Städtisches Haushalts- und Rechnungswesen. Hrsg. Erich Maschke – Sydow Jürgen. (Stadt in der Geschichte 2.) Sigmaringen 1977. 118–126., 118–119.; Wolfgang Dichtl: Stadtherr und bürger liche Selbstverwaltung in Klagenfurt. Phil. Diss. Wien 1970. 121 Gárdonyi Albert: A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. Városi Szemle 25. (1939) 359–370.
