Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 776 A Habsburg kormányzat rekatolizációra törekvő intézkedései azonban eddig ilyen közvetlen módon nem érintették a városi önkormányzatokat. A főnemesség körében a konvertálók száma egyre nőtt, az állami tisztviselők közé a század első negyedétől kezdve csak katolikusokat igyekeztek felvenni, de az állam által irányított, államigazgatási eszközökkel végrehajtott erőszakos rekatolizációra jellemzően 1670 után került sor az országban.16 A választási biztosok feladatai közé tartozott, hogy a városi tisztújítás alkalmával katolikus tisztviselőket kellett hatalomra juttatniuk, de az osztrák tartományok mintájára ezen túl más, a városigazgatással szorosabb kapcsolatban álló területekre is felügyelniük kellett. 17 A kirendelt biztosoknak az éves tisztújítás alkalmával részletes, szinte mindenre kiterjedő vizsgálatot kellett készíteniük a városokról. Egyrészt ellenőrizniük kellett a városi számadáskönyveket, másrészt meg kellett ismerniük a városok általános állapotát. Jelentéseikben a vallási viszonyok, az egyházak állapotának és a hívek hitéletének jellemzésén túl megtalálható a városi polgárság általános leírása, a városi igazgatás, a városi épületek állapota, az adóztatás és általában a városi gazdálkodás minden területe.18 Az intézkedések így a városi gazdálkodás jobbítását, átláthatóságát szolgálták, feladatuk a városi gazdálkodás és ennek következtében a városok adófizető-képességének megnövelése volt.19 Ezeket a célokat mozdították volna elő kontrreformacji i wladzy absolutnej (1620–1740). In: Kraków i Praga dwie stolice Europy Srodkowej. Materialy miedzynarodowej konferencji zorganizowanej w dniach 1–2 czerwca 2000. Ed. Mark Purchla. Kraków 2002. 77–87.; Tomáš Sterneck: Obnovování českobudějovické městské rady za třicetileté války. Jihočeský Sborník Historický 74. (2005) 104–150.; Jiří Mikulec: Die staatlichen Behörden und das Problem der konfessionellen Emigration aus Böhmen nach dem Jahr 1620. In: Glaubensflüchtlinge. Ursachen, Formen und Auswirkungen frühneuzeitlicher Konfessionsmigration in Europa. Münster–Hamburg–Berlin–London 2008. 165–186.; Olga Fejtová: Rekatolizace na Novém Městě Pražs kém v době pobělohorské. „Já pevně věřím a vyznávám...”. Praha 2012. 16 Fazekas István: Adalékok a fraknói grófság és a kismartoni uradalom rekatolizációjához. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 7. (1994) 126–145.; István Fazekas : Die Rekatholisierung Ádám Batthyánys im Jahr 1629. In: Reformation und Gegenreformation im Pannonischen Raum. Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und Katholische Reaktion im Österreichisch-Ungarischen Grenzraum” und der 14. Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und Katholische Restauration”. Hrsg. Gustav Reingrabner. (Schlaininger Gespräche 13–14.) Eisenstadt 1999. 297–304.; Toma Katalin: Gróf Nádasdy Ferenc politikusi pályaképe (1655–1666). Doktori (PhD) értekezés. Bp. 2006. 36–37., 55–60.; Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce). Levéltári Közlemények 73. (2002) 200–242., 206., 209– 210.; Tusor Péter: Forgách Zsigmond katolizálása. In: Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. Szerk. Imre Mihály et al. Debrecen 2011. 640–646. 17 Scheutz, M.: Compromise i. m. 18 ÖStA FHKA AH HFU r. N. 360. 1693. dec. fol. 365–372. 1690. dec. 15. 19 Franz Quarthal: Landstände und landständisches Steuerwesen in Schwäbisch-Österreich. (Schriften zur südwestdeutschen Landeskunde 16.) Stuttgart 1980. 117–219.; Andrea Pühringer: Contributio nale, Oeconomicum und Politicum. Die Finanzen der landesfürstlichen Städte Nieder- und Oberöster reichs in der Frühneuzeit. Wien 2002. 54–60.; Thomas Winkelbauer: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter I-II. (Österreichische Geschichte 1522–1699) Wien 2003. I. 123–173. A magyarországi folyamatokra lásd H. Németh I.:
