Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 761 Ez a személy Heinrich Matthias von Thurn volt. A cseh főúr a közép-európai politika jelentős személyisége volt a megelőző tizenöt évben, az 1618. évi cseh felkelés egyik vezetőjéből a Fehérhegy utáni emigráció kiemelkedő figurájává lett és erdélyi kapcsolatai is számottevőek voltak: ahogy korábban említettem, 1621 után több évet töltött Bethlen Gábor környezetében, mielőtt a Fényes Portára, majd onnan Velencébe távozott. Nem kizárt, hogy ebből az időszakból személyesen ismerte I. Rákóczi Györgyöt is. 1633 elején Thurn svéd szolgálatban állt és a Sziléziában manőverező, szász erőket támogató csapattesteket vezette. Az biztos, hogy a generális már korábban, 1633 áprilisának végén is kapott levelet a fejedelemtől (feltehetőleg Arnim hívta fel Rákóczi figyelmét a kapcsolatkeresés ezen új lehetőségére). Amikor pedig a fejedelem neki is megküldte feltételeit, Thurn – a to vábbi időveszteség elkerülése végett – azonnal megírta Rákóczinak, hogy a maga részéről igényeit méltányosnak tartja. Oxenstiernát csak ez után tájékoztatta, hangot adva reményeinek, hogy reakciója nem volt nagyvonalúbb, mint amit a svéd kancellár szükségesnek tartott volna.148 Emiatt nem kellett ag gódnia: Oxenstierna nagyjából ezzel egy időben írta meg neki is, hogy rábízza a Rákóczival folytatott tárgyalások levezetését, megismételve, hogy maximum 100 000 tallér kifizetéséről lehet szó.149 A fejedelem, úgy tűnik, folyamatosan csökkentette igényeit. Márciusban portai követére rábízta, hogy Cornelis Hagának említse meg: már csak 8000 gyalogot és 2000 lovast kér, a negyedévenkénti 100 000 tallér subsidiumot pedig 75 000 magyar forintra (62 500 tallérra) csökkentette. Ezzel szemben a Thurnhoz júniusban eljutott ajánlat már csak 6000 gyalogról és 2000 lovasról, valamint 50 000 (feltehetően birodalmi) forintról (vagyis 34 000 tallérról) szólt, amelynek negyedévenkénti kifizetését a svéd szolgálatban álló generális meg is ígérte.150 Azt természetesen nem fejtette ki, hogy csak a subsidium egy részére volt fedezet, az is inkább csak elméleti szinten. Ha Rákóczi a csökkentett igények teljesítésének 148 Heinrich Matthias von Thurn levele I. Rákóczi Györgynek ([s. l.], 1633. máj. 26.[/jún. 5.]). SHStA Geheimer Rat Loc. 8286/18.; illetve Axel Oxenstiernának (Liegnitz, 1633. máj. 30./jún. 9.) lásd Wallenstein und seine Verbindungen mit den Schweden. Actenstücke aus den Schwedischen Reichsarchiv zu Stockholm. Hrsg. Emil Hildebrand. Frankfurt am Main 1885. 30. A Rákóczinak írt levélben Thurn említi, hogy a fejedelem április 28., illetve május 2. dátumú leveleit kapta meg, Oxenstiernának pedig azt is megírta, hogy Strassburggal is levelezésben állt. 149 Axel Oxenstierna levele Heinrich Matthias von Thurn grófnak (Heilbronn, 1633. máj. 27.[/jún. 6.]). AOB I/8. 721–723. 150 I. Rákóczi György levelét Szalánczy Istvánnak (141. jegyz.) lásd Levelek és okiratok i. m. 103.; I. Rákóczi György javaslatát és Heinrich Matthias von Thurn rezolúcióját ([1633. május–június]) lásd Szabó Gyula: Erdély és a harminczéves háború (Okiratok külföldi levéltárakból s gyűjteményekből). Történelmi Tár [14.] (1891) 188–189. A fejedelem portai rezidensének azt írta: Thurn általánosságban fogalmazó, biztató levele még a követ, Szentpáli István megérkezése előtt készült, míg a rezolúciót a generális már az erdélyi diplomatával való találkozás után állította ki. Rákóczi levelét Kőrössy Istvánnak (147. jegyz.) lásd Levelek és okiratok i. m. 126.
