Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 750 hozott ajánlat formába öntése után – írt I. Rákóczi Györgynek és adott részletes instrukciókat Strassburgnak.116 Mondani sem kell: a fejedelemségben, illetve a Portán folytatott tárgyalásokat alapvetően meghatározta, hogy az egyik fél államvezetésének álláspontjához semmilyen úton-módon nem lehetett hozzáférni. Szövetségkötésre várva A fejedelem kijelentése azzal kapcsolatban, hogy kész hadainak elindítására, nemcsak üres ígérgetés volt. I. Rákóczi György még a Strassburggal folytatott megbeszélés előtt megkezdte a vállalkozás portai előkészítését: Cornelis Haga maga számolt be a svéd diplomáciának arról, hogy az erdélyi követek nemcsak őt keresték fel, hogy a II. Gusztáv Adolffal kötendő szövetség ügyében kikérjék tanácsát, hanem az angol és francia királyok konstantinápolyi rezidenseit is.117 A svéd diplomata Erdélybe érkezése után a folyamat persze még ehhez képest is felgyorsult. Az 1632. február végén a szultáni udvarba érkező főkövetek, Tholdalagi Mihály és Serédy István megkezdték a portai tisztségviselők megpuhítását, hosszasan részletezve, hány kísérlet történt a megelőző két évben arra, hogy a fejedelemség a német-római császár uralma alá kerüljön, és kérve, hogy a szultán rendelje a magyarországi beglerbégeket, a két román vajdát és esetleg a tatárokat is a készülő hadjárat megsegítésére. Egy másik memorandumban arra mutattak rá, hogy már Bethlen Gábornak is volt szövetsége a francia, angol, dán, svéd és cseh királyokkal, illetve a velencei és hollandiai respublikákkal, és ehhez a hatalmas koalícióhoz azóta csatlakoztak német fejedelemségek, Szászország és Brandenburg is. Mindez a – helyenként a valóságtól kissé elrugaszkodott – beszámoló Paul Strassburg beérkezését volt hivatott előkészíteni. Az erdélyi diplomácia mindenesetre arról is gondoskodott, hogy a Portára eljusson a Katalinnal kapcsolatos problémák, így a Munkács vára körüli viszály Rákóczi-párti értelmezése is. 118 116 Axel Oxenstierna levelei I. Rákóczi Györgynek és Paul Strassburgnak (Heilbronn, 1633. ápr. 15[/25]., ápr. 17[/27].). Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, VIII. bandet. Bref 1633 januari–maj. Red. Herman Brulin. Stockholm 1942. (a továbbiakban: AOB I/8.) 512–513., illetve 519–527. 117 Cornelis Haga levele Ludwig Camerariusnak (Konstantinápoly, 1632. jan. 31.). BSB Clm 10369. nr. 304. 118 Tholdalagi Mihály és Serédy István beadványait a Portára I. Rákóczi György nevében ([1632. márc.]) lásd Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1883.17–19., 21–23.; Az igényeket még részletesebben kifejti az erdélyi követség számára számos alkalommal szolgálatokat tevő, időnként a Porta által Erdélybe küldött követként funkcionáló Hadzsi Júszuf aga tolmácsnak írott memorandum. Uo. 23–28. Ebben I. Rákóczi György kitér arra is, hogy a háborúskodás révén Erdély területe a Tiszáig terjedhetne – ami rímel az 1629-ben többször felmerült kérdésre, nem lehetne-e megtartani a Bethlen Gábor által elnyert hét vármegyét a fejedelem halála után is.
