Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei

KÁRMÁN GÁBOR 749 ajánlat ennél magasabb létszámú sereggel számolt. Nagyon valószínű tehát, hogy a dokumentum hamisítvány, valójában a magyar kurír is ugyanazt az ajánlatot hozta, mint korábban Heinrich Dreiling. II. Gusztáv Adolf egyébként rezolúció­jának további pontjaiban is meglehetősen kritikus volt I. Rákóczi György felté­teleivel szemben. Kijelentette, hogy pénzt egyáltalán nem tud adni, a háborúnak saját magát kell eltartania (a „bellum se ipse alet” hadvezetésének közismert, szá ­mos alkalommal visszatérő kulcsmondata volt), és azt is, hogy a majdan elfogla­landó területek sorsáról kár előre alkudozni. Mindez alighanem meglehetősen lelombozta volna I. Rákóczi Györgyöt – csakhogy a fejedelem igen sokáig nem szembesülhetett a királyi válasszal. Boncziday Márton ugyanis elárulta a fejedelmet, a lengyelországi Międzyrzecznél feladta magukat, Dreilinget elfogták és Bécsben ismét bebörtönözték.113 Miután Boncziday családját 1633-ban, az eperjesi béketárgyalások folyamán kimenekí­tették Erdélyből, II. Ferdinánd állást adott neki a Magyar Kamaránál (bár öt éven belül sikkasztásért elcsapták).114 Hasonlóképpen sikerült eltéríteni az erdé ­lyi fejedelem szolgálatától Dreilinget is, aki 1634-ig raboskodott Bécsben és ott katolizált. Saját bevallása szerint csak így remélhette, hogy megszabadul. Csak 1639-ben tudott visszatérni Erdélybe, immáron III. Ferdinánd magyar király és német-római császár szolgálatában. Még 1644-ben is a császári fővárosban élt és az ottani adminisztráció kérésére szívesen informálta őket az 1620-as években Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf között tervezett szövetség részleteiről.115 Nem tudjuk, a svéd adminisztráció értesült-e a követek fogságba eséséről, de annyi bi­zonyos, hogy noha mind I. Rákóczi György, mind Paul Strassburg rendszeresen sürgették leveleikben II. Gusztáv Adolf deklarációjának újraküldését, arra a ki­rály 1632. november 6-án, a lützeni csatában bekövetkezett haláláig nem került sor. Axel Oxenstierna csak 1633 áprilisában – több mint egy évvel a Dreiling által 113 I. Rákóczi György levele I. János Györgynek (Szamosújvár, 1632. szept. 12.). Sächsisches Haupt­staatsarchiv, Drezda (a továbbiakban: SHStA) Geheimer Rat (Geheimes Archiv) Loc. 9271/4. fol. 22.; Ismeretlen lengyel ágens levele I. Rákóczi Györgynek ([1632 kora ősze]). MNL OL Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak F 12 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára: Lymbus 5. d. VI/3/c. nr. 15. 114 II. Ferdinánd utasításai Boncziday Márton szabadon bocsátása és a neki adandó kamarai állás ügyé­ben (Laxenburg, 1633. máj. 20., illetve máj. 21.). MNL OL A 35 1633 nr. 169., 174. A Boncziday elbocsátásával és évjáradékával kapcsolatos iratok lelőhelye 1638 júniusából: Österreichisches Staats­archiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn r. Nr. 158. Konv. 1638 Juni fol. 122–137. A bécsi adatért Fazekas Istvánnak tartozom köszö­nettel. 115 Sennyei István levele I. Rákóczi Györgynek (Bécs, 1634. máj. 1.). MNL OL X 1904 Román Nép­köztársaság Akadémiája, Kolozsvári Fiók, Történeti Levéltár Mike Sándor gyűjtemény 11696. t.; Ba­kos Gábor levele I. Rákóczi Györgynek (Osgyán, 1639. máj. 16.). MNL OL Magyar kamarai levéltá­rak E 190 Archivum familiae Rákóczi de Felsővadász 10. d. nr. 2491.; F. Hofmüller levele Johann Georg Puchernek (31. jegyz.). HHStA Ungarische Akten, Allgemeine Akten Fasc. 175. fol. 199.

Next

/
Thumbnails
Contents