Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 742 A végleges instrukciók, amelyek egy hónappal később készültek el az Odera menti Frankfurtban, meglehetős részletességgel tárgyalták mindazokat az ügyeket, amelyeket Strassburgnak ki kellett puhatolnia a Fényes Portán, ám tulajdonképpen kevés konkrétumot vártak el a tárgyalásoktól. A követnek meg kellett tudnia, mi a szultáni udvar álláspontja a német háború ügyében, illetve a Lengyel-Litván Unióval kapcsolatban, utána kellett néznie, vajon Kürillosz Lukarisz, illetve az orosz kapcsolat bír-e még bármilyen jelentőséggel és állandó kapcsolatot kellett tartania Cornelis Hagával. Az a részlet szintén sokatmondó azonban, hogy arról is információt kellett gyűjtenie, milyen feltételekkel mehetne egy nagyobb presztízzsel bíró, ünnepélyes svéd követség Konstantinápolyba – bármilyen esetleges szövetségkötési tárgyalás nyilvánvalóan ennek a feladata lehetett volna. A Portára adott instrukció elég egyértelműen kiállt Brandenburgi Katalin érdekeinek képviseletéért is, az erdélyieket hitszegő és lázongó népként jellemezve, akik folyton saját fejedelmük ellen fordulnak. 89 Ennél sokkal cizelláltabb képet mutatott a Strassburg erdélyi tárgyalásaihoz összeállított instrukció. Ebben II. Gusztáv Adolf megbízta a német diplomatát, hogy tudja meg, Brandenburgi Katalin hűséges maradt-e a protestantizmushoz és ha nem, próbálja észre téríteni, esetleg szervezze meg visszatérését német területre, ahol jobban meg lehetne védeni a pápista fondorlatoktól. Ezen kívül a követnek át kellett tekintenie a lemondással kapcsolatos jogi ügyeket, hogy kiderüljön, vajon törvényes volt-e az aktus. Ahhoz mindenesetre ragaszkodnia kellett, hogy a fejedelemasszony mindenképpen kapja meg a neki járó birtokokat és javakat. Mindazonáltal az instrukció azt is előírta, hogy a Katalin ügye melletti határozott kiállást Strassburgnak nem kell annyira erőltetnie, ha azt tapasztalja, hogy Rákóczi György elkötelezettje a protestantizmus ügyének – vagyis potenciális szövetségest jelent a svéd királynak a császár hátában.90 Ez a némileg tudathasadásos helyzet, a két, egymásnak ellentmondó szempont együttes érvényesítésének lehetetlensége határozta meg az elkövetkezendő két év svéd–erdélyi diplomáciai kapcsolatait. 1631 áprilisában tehát megszülettek az instrukciók – Strassburg azonban nem indult útnak. Augusztusban még mindig Elbingben tartózkodott és II. Gusztáv 89 II. Gusztáv Adolf instrukcióját N. N.-nek (Paul Strassburgnak) ([Frankfurt an der Oder, 1631. ápr. 29./máj. 9.]) lásd Okirattár Strassburg Pál 1631–1635-iki követsége és I. Rákóczy György első diplomácziai összeköttetései történetéhez. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungariae historica: Diplomataria, 26.) Bp. 1882. (a továbbiakban: MHHD XXVI.) 26–28.; Libellus memorialis Strassburgnak a Portára (É. n.). RA Turcica vol. 95. 90 II. Gusztáv Adolf instrukciója Paul Strassburgnak (Frankfurt an der Oder, 1631. ápr. 29.[/máj. 9.]). MHHD XXVI: 16–23. A kiadás az uppsalai könyvtárban található fogalmazvány alapján készült, a király aláírásával ellátott eredeti példányát lásd Universitätsbibliothek Kassel, Landesbibliothek und Murhardsche Bibliothek der Stadt Kassel, Handschriftenabteilung 2o Ms. iurid. 38. fol. 2–7.
