Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei

II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI

730

amelyben összeköttetésbe került a svéd diplomáciával: Bethlen Gábor útkeresését részletesen dokumentáló erdélyi jelentését ugyanis Camerarius továbbította Axel Oxenstiernának.

47

A német diplomata 1627 szeptemberének végén hagyta el Erdélyt és indult útnak észak felé. Október végén már Königsbergben volt, ahová György Vilmos az ismétlődő hadvonulások elől menekülve áthelyezte székhelyét. Itt adta át a választófejedelemnek húga üzenetét. A poroszországi Pillau kikötőjében még éppen sikerült találkoznia a Svédország felé hajóra szálló II. Gusztáv Adolffal, december elején pedig már Axel Oxenstiernát kereste fel az előző évben a svédek által megszállt és a kancellár állandó tartózkodási helyévé váló Elbingben.48

Bethlen Gábortól kapott megbízatásának tartalmáról keveset tudunk, de abból nem úgy tűnik, mintha a fejedelem újra fel akarta volna venni a tárgyalások fonalát. Korábban már említett levelében csak megismételte az előző évben már előadott érveket egy lengyelországi hadjárattal szemben. Hasonlóképpen nem kecsegtettek sok jóval Keresztély Vilmos brandenburgi őrgrófnak, Magdeburg adminisztrátorának ugyancsak Strassburg által Poroszországba vitt sorai sem. A Bethlennél a dán király követeként tartózkodó arisztokrata – nem mellesleg Brandenburgi Katalin nagybátyja – szintén csak arról számolhatott be, hogy Erdély fejedelme az előző évben megkötötte a békét, de ez nem akadályozta meg abban az őrgrófot, hogy II. Gusztáv Adolfot lendületes prózával németországi beavatkozásra sarkallja.

49 A követküldés egyetlen motivációját nem Bethlennél, hanem Brandenburgi Katalinnál találjuk. Az immáron a Porta által is uralkodói utódnak elismert fejedelemasszony ugyanis úgy érezte, politikai tanácsra van szüksége az 47 Ludwig Camerarius levele Axel Oxenstiernának (Hága, 1625. okt. 20/30.). Sveriges och Hollands diplomatiska förbindelser i. m. 321. Strassburg titkári szolgálatairól írt levelét Heinrich Matthias von Thurnnak ([1626 nyár]) lásd Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez a velenczei állami levéltárban Mircse János által eszközölt másolatokból. Szerk. Óváry Lipót. Bp. 1886. 209.; Sadler jelentését (22. jegyz.) lásd Nagy G.:

Adalékok i.

m. 385. Bethlentől fizetést is kapott, lásd a fejedelem neki szóló levelét (Székelyudvarhely, 1627. júl. 7.) Uppsala Universitetsbibliotek (a továbbiakban: UUB) 338c fol. 8r.

48 György Vilmos levele a kancellárhoz és tanácsosaihoz (Königsberg, 1627. okt. 20/30.), illetve egy másik levelének utószava (Schoeben, 1627. okt. 24./nov. 3.) GStA PK Brandenburgisch-Preussisches Hausarchiv (a továbbiakban: BPH) Rep. 33. W nr. 80. fol. 9r és 28r; Axel Oxenstierna levele Hans Muncknek (Elbing, 1627. nov. 29.[/dec. 9.]). AOB I/3. 715. A választófejedelem Königsbergbe költözéséről lásd Johannes Heinrich Gebauer:

Kurbrandenburg in der Krise des Jahres 1627. Halle 1896.

49 Keresztély Vilmos levele II. Gusztáv Adolfnak (Gyulafehérvár, 1627. szept. 25.). RA Germanica vol. 1208; Bethlen Gábor levelét II. Gusztáv Adolfnak (37. jegyz.) lásd Szilágyi S.: Oklevelek i.

m. 240–241. A Keresztély Vilmos követségére adott, elutasító hangvételű erdélyi rezolúció kiadását lásd Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. Szerk. Gindely Antal. Bp. 1890. 472–473.