Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 731 erdélyi közéletben elfoglalt pozíciója erősítéséhez.50 Nem csodálkozhatunk, ha a svéd államvezetés is erre reflektált: II. Gusztáv Adolf decemberben, immáron Stockholmból azt ajánlotta kancellárjának, hogy Strassburgot bízzák meg azzal, legyen svéd rezidens Gyulafehérváron, de egyetlen konkrét feladataként Brandenburgi Katalin segítését jelölte meg. Ez került be végül a meglepően sok idő elteltével, egy fél évvel később elkészülő megbízólevélbe is.51 Nem tudjuk, ké szült-e részletes instrukció, a fennmaradt iratokban a kancellár egyetlen Erdéllyel kapcsolatos témában fejtette ki álláspontját: felvetette Strassburgnak, hogy Bethlen Gábort meg kellene győzni egy közös rézmonopólium kialakításának előnyeiről. Oxenstierna felvázolta a lehetőséget, hogy mivel az európai réztermelés nagy része Svédország és Erdély uralkodóinak kezében van, ha ők összefognának, tetszőleges árat kérhetnének érte. Tervének kifejtésekor a svéd kancellár nem fogta vissza magát, víziója szerint ugyanis a réz ára felülmúlhatná az ezüstét (amelynek piacát a főellenség spanyolok dominálták), a katonaság fizetésére és a kereskedelem bonyolítására is alkalmas fizetőeszköz, sőt akár luxustermék is válhatna belőle.52 Az elgondolás nagy karriert futott be a magyar historiográfiában, mint a magyarországi és erdélyi réz hírnevének bizonyítéka. Könnyen előfordulhat azonban az is, hogy Oxenstierna csak Strassburgtól hallott a Bethlen uralma alatti területek érctermeléséről, és ez indította meg a gazdasági kérdések iránt mindig is nagy affinitást mutató arisztokrata fantáziáját. A svéd kancellár ekkor már évek óta próbálta a kereskedelem monopolizálásával és a svédországi termelés piacra dobásának visszatartásával feljebb nyomni a réz árát, amely miatt igen érzékenyen reagált minden lehetséges alternatív forrás feltűnésére. Mindenesetre a rézpénzzel kapcsolatos álmodozásában nem nehéz felismerni annak nyomait, mennyi problémát okozott a megelőző években a svéd államvezetés kísérlete annak tényleges bevezetésére. 53 50 Erre György Vilmos novemberi levelének utószava is tesz utalást (48. jegyz.). GStA PK BPH Rep. 33. W nr. 80. fol. 28r, de Keresztély Vilmos különösen részletesen kifejti (49. jegyz.) Okmánytár i. m. 472–473. 51 II. Gusztáv Adolf levele Axel Oxenstiernának (Stockholm, 1627. dec. 8[/18].). AOB II/1. 374– 375.; királyi kinevezés (Bestallung ) Paul Strassburg részére (Dirschau, 1628. júl. 16[/26].). RA RR vol. 161. fol. 162v–163r. Nem tudjuk, Strassburg hol tartózkodott időközben, Axel Oxenstierna áprilisban említi, hogy néhány nappal korábban ismét meglátogatta, ezek szerint nem volt folyamatosan a kancellár mellett. Lásd Oxenstierna levelét II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1628. ápr. 24.[/máj. 4.]). AOB I/4. 137. 52 Axel Oxenstierna levelét Paul Strassburgnak (Elbing, 1628. júl. 26.[/aug. 5.]) lásd Szilágyi S.: Okle velek i. m. 241–242. 53 Roberts, M.: Gustavus Adolphus i. m. II. 95–100.; Nordlund, R.: Krig på avveckling i. m. 37–38. Vö. R. Várkonyi Ágnes: Bethlen Gábor jelenléte Európában. In: Bethlen Gábor és Európa i. m. 2013. 64– 65.; Gunnar Hering egy merész gondolattársítás révén feltételezi, hogy a rézmonopóliummal kapcsolatos elképzelések Bethlen lengyelországi beavatkozásának pénzügyi hátterét biztosították volna, azonban erre a forrásban semmi sem utal, és éppen ebből az időszakból nem is tudunk róla, hogy svéd
