Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 724 Bethlen Gábor vonakodásán nem csodálkozhatunk, hiszen éppen néhány nappal a svéd követtel folytatott tárgyalások előtt állított ki egy megbízólevelet Matthias Quadtnak a fejedelemnek a hágai szövetségbe való felvételével kapcsolatos tárgyalásokra.24 Az angol és dán király, valamint a németalföldi Egyesült Tartományok között 1625. december 9-én létrejött liga alapító okmánya tartalmazta a kitételt, hogy újabb hatalmak is csatlakozhatnak a Habsburg-ellenes összefogáshoz, név szerint említve Svédország királyát és Erdély fejedelmét. 25 A Sadlernek adott válaszban Bethlen számos alkalommal utalt arra, mennyire visszavethetné a közös ügyet (értsd: a németországit) egy másik háború megindítása. A fejedelem nagyívű koncepciót vázolt fel, amely szerint a svéd királynak Pomerániában, illetve Brandenburgban kellene partra szállnia, és Sziléziában egyesítenie csapatait Bethlenével, valamint a közben nyugat felől megérkező protestáns condottiere , Ernst Peter von Mansfeld csapataival. Eközben a cseh tarto mányok fellázadnának a Habsburg elnyomás ellen és a szászok csatlakozására is lehetne számítani. Lengyel inváziótól nem kellene tartani – így Bethlen –, mert a Rzeczpospolita hadai nem harcolnak határaikon kívül; de amúgy is rá lehetne beszélni a tatár kánt Podólia megtámadására, ami elvonná a Nemesi Köztársaság erejét. Végül Erdély fejedelme kijátszotta utolsó nagy ütőkártyáját is, az oszmán segítségét, amelyet a harmincéves háború kezdete óta oly sokszor láttak tőle potenciális szövetségesei. A nagyobb hatás elérése végett nemcsak a Gusztáv Adolf számára írott deklarációban ismertette a budai beglerbég lehetséges hozzájárulásait a közös ügyhöz, de még Sadler ottléte alatt fogadta annak küldöttét is, Muharrem szolnoki béget, és a svéd követnek elmagyarázta, melyik pasát milyen irányból indítandó támadásra biztatta.26 Ehhez a nagyszabású, Szilézia után Ausztria, Csehország, majd Bajorország lerohanását is kilátásba helyező elképzeléshez képest II. Gusztáv Adolf követének a hágai szövetség céljaival kapcsolatos érvelése, amely szerint a Habsburgok legfontosabb szövetségének, a Lengyel– Litván Uniónak a kikapcsolása tulajdonképpen a németországi válság megoldásához is hozzájárul, meglehetősen erőtlennek hat. Bethlen Gábor 1626. május 23-án állította ki deklarációját Philip Sadler követségére, amely júliusra jutott el a svéd királyhoz, meglehetősen kalandos körülmények között. Quadt 1624-es követségének lengyelországi foglyul ejtése 24 Bethlen Gábor plenipotentiá ja Matthias Quadtnak (Brassó, 1626. ápr. 18.). Lásd Fraknói Vilmos: Bethlen Gábor és IV. Keresztély dán király (1625–1628). Közlemények a koppenhágai kir. levéltárból. Történelmi Tár [4.] (1881) 111. 25 Szilágyi Sándor: Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek történetéhez. (Értekezések a történeti tudományok köréből, II/8.) Bp. 1873. 83. 26 Sadler jelentését (22. jegyz.) lásd Nagy G.: Adalékok i. m. 386. A török kártya kijátszásáról Bethlen protestáns diplomáciájában lásd Almási Gábor: Bethlen és a törökösség kérdése a korabeli propagandá ban és politikában. In: Bethlen Gábor és Európa i. m. 311–366.
