Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 725 tradíciót teremtett: a svéd–erdélyi érintkezést folyamatos balszerencse sújtotta a továbbiakban is. Sadler hazafelé megbetegedett és ahelyett, hogy személyesen számolhatott volna be II. Gusztáv Adolfnak, június elején Frankfurt an der Oderből küldött királyának hosszú jelentést. Még szerencse, hogy Bethlen Gábor a veszélyekkel számolva nem rá bízta levelét, hanem Kassáról egy kereskedő boroshordójába rejtve juttatta el a sziléziai Briegbe, ahonnan küldönce vitte tovább. Eredetileg ennek a futárnak az lett volna a feladata, hogy utolérje Sadlert és már biztonságos területen átadja neki a deklarációt. Valószínű, hogy a svéd követ megbetegedése miatt jutott a sziléziai származású heidelbergi alumnusnak, Heinrich Dreilingnek a megtiszteltetés, hogy végül ő adhatta át a fejedelem sorait II. Gusztáv Adolfnak – hasonló, a körülmények által kikényszerített „követté avanzsálásokban” a harmincéves háború erdélyi diplomáciájának története nem szűkölködik. 27 II. Gusztáv Adolf Dirschauban, a Visztula partján olvashatta Bethlen Gábor érvelését, ami már önmagában is jelzi, hogy Sadler követségének megindítása óta fontos fejlemények következtek be: a svéd király megkezdte újabb háborúját Lengyelország ellen, partra szállt Poroszországban, és hídfők biztosításával próbált magának minél kedvezőbb pozíciókat szerezni.28 Lépése egyértelművé tette azt is, hogy a hágai szövetség hiába vár csatlakozására, így az erdélyi–svéd katonai együttműködés is a bizonytalan jövőbe tolódik. Ez persze nem akadályozta meg a királyt abban, hogy Dreilinggel egy hosszas iratot küldjön vissza, amelyben elmagyarázza Bethlennek, mennyire téved azzal kapcsolatban, hogy a lengyel háború a közjó (mármint a németországi háború) számára nem szolgál előnyökkel. Argumentációja mindazonáltal különösebben sok új elemet nem tartalmazott, kivéve a György Vilmost III. Zsigmondtól ért legújabb sérelmek felhánytorgatását – értve ez alatt a lengyelek erőteljes tiltakozását Katalin és Bethlen Gábor házassága miatt.29 A király mindenesetre felvetette, hogy ha a fejedelem személyesen nem jöhet is segítségére, 5-6000 magyar lovast küldhetne Szilézián és Brandenburgon keresztül. 27 A deklaráció Sziléziába juttatásának tervéről és Sadler megbetegedéséről lásd a svéd követ jelentését (22. jegyz.) Nagy G.: Adalékok i. m. 386. Azt, hogy az iratot Heinrich Dreiling adta át, a II. Gusztáv Adolf által kiállított recredentialis ból tudjuk (Dirschau melletti tábor, 1626. júl. 14[/24].). RA Riksregistraturet (a továbbiakban: RR) vol. 156. fol. 23–25. A fenti értelmezés mellett szól, hogy nem ismerünk Dreiling számára Bethlen Gábor által kiállított megbízólevelet. A sziléziai nemes életrajzi adatainak rövid összefoglalását lásd Kármán G.: Külföldi követek i. m. 161–162. 28 Michael Roberts: Gustavus Adolphus. A History of Sweden 1611–1632. II. London–New York 1958. 321–332.; Robert I. Frost: The Northern Wars 1558–1721. Harlow 2000. 104–107. 29 II. Gusztáv Adolf válaszát Bethlen Gábor deklarációjára (Dirschau, 1626. júl. 14/24.) lásd Szilágyi Sándor: Oklevelek Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf összeköttetéseinek történetéhez. Történelmi Tár [5.] (1882) 236–239. A lengyel tiltakozásról lásd Kármán G.: Egy diplomáciai zsákutca i. m. 21–22.
