Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 723 Az első követség II. Gusztáv Adolf instrukcióit Bethlenhez küldött titkára, Philip Sadler számára 1626 februárjában, az észtországi Revalban (Tallinn) állították össze.21 Az előírások szerint a követnek még oda kellett volna érnie a Berlinben rendezett szimbolikus esküvő végére, és a menyasszonyt Magyarországra vivő menethez csatlakozva kellett volna elérnie az erdélyi fejedelemhez. Mivel Brandenburgi Katalin és kísérete már január 27-én elindult Kassa felé, Sadlernek esélye sem volt ilyen incognito használatára – mindazonáltal György Vilmostól kapott útlevelet, így nagyobb viszontagságok nélkül elérhette Erdélyt: Bethlen Gáborral a kassai esküvő után csaknem két hónappal, április 29-én, Székelyudvarhelyen sikerült találkoznia.22 A következő napokban lezajló két tárgyaláson mindkét fél részletesen bemutatta elképzeléseit. Az eddigiek ismeretében nem meglepő, hogy II. Gusztáv Adolf követe az erdélyi fejedelmet Lengyelország megtámadására akarta rábírni. Érvelésében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Rzeczpospolita, mint a Katolikus Liga támogatója milyen veszélyt jelent a protestánsokra, köztük a magyarországiakra és erdélyiekre, és megpróbálta meggyőzni a fejedelmet, hogy közös háborújuk gyors eredményekkel járhatna. Bethlen Gábor a maga részéről kétségeit fejezte ki az utóbbival kapcsolatban, felhívva a figyelmet a II. Gusztáv Adolf által megtámadni kívánt poroszországi városok és kikötők erődítményeire, amelyek lassítani fogják a svéd előrenyomulást, miközben a gyorsan mozgó lengyel csapatok folyamatosan veszélyeztetnék a fejedelem utánpótlását. Általában véve is népszerűtlennek és indokolatlannak tartotta volna a hagyományos lengyel–magyar jó viszony megbontását az általa jelentéktelennek és nagybetegnek tartott III. Zsigmond miatt.23 21 Az utazással kapcsolatos technikai kérdéseket, a tárgyalás elképzelt kereteit, illetve az alkalmazandó érvelést három külön feljegyzés tartalmazza, dátum azonban egyiken sincsen, a keletkezés helyét is csak az első tünteti fel, RA Diplomatica Turcica bihang Transylvanica (a továbbiakban: RA Transylvanica) vol. 1. nr. 2., nr. 3., illetve nr. 1. A legutóbbi megjelent nyomtatásban is, lásd Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, I. bandet. Historiska och politiska skrifter. Red. Carl Gustaf Styffe. Stockholm 1888. 525–528. Hasonlóképpen nincs dátum II. Gusztáv Adolf Bethlen Gábornak szóló levelén sem, RA Transylvanica vol. 1. nr. 5. 22 Philip Sadler jelentését (Frankfurt an der Oder, 1626. máj. 31.[/jún. 10.]) lásd Nagy G.: Adalékok i. m. 383. A követség menetét a jelentés alapján részletesen ismerteti ugyanő, 376–380. Nagy Gábor a jelentés keltezésében olvasható „Francofurti”-t Frankfurt am Mainnal azonosítja, ám sokkal valószínűbb, hogy a királyához igyekező Sadler nem nyugat, hanem észak felé indult, és megbetegedvén a brandenburgi fennhatóság alatt álló Frankfurt an der Oderből foglalta össze küldetését. A berlini és kassai esküvők kronológiáját lásd Kármán G.: Egy diplomáciai zsákutca i. m. 14–16. 23 A svéd érvelésről lásd a 21. jegyzetben idézett instrukciót (RA Transylvanica vol. 1. nr. 1.), illetve Sadler jelentését (22. jegyz.) Nagy G.: Adalékok i. m. 384–385. Bethlen Gábor reakcióiról lásd uo. 384., illetve a fejedelem deklarációját Sadler ajánlatára Szilágyi Sándor: A „Collectio Camerariana”-ból. Történelmi Tár [6.] (1883) 244–250.
