Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 722 hasznos lenne Bethlen mozgósítása a lengyel királlyal szemben.17 Ugyanígy lengyel kontextusban számított az erdélyi fejedelem segítségére II. Gusztáv Adolf: a Götzen 1625 májusi, stockholmi követségére adott hivatalos válasz azt tükrözi, hogy Bethlen Gábor a svéd diplomácia számára ebben a pillanatban csak mint a III. Zsigmond elleni hadviselés lehetséges partnere tűnt érdekesnek. 18 Ez a hozzáállás aligha tetszhetett a brandenburgi politikai elit protestáns frakció -jának – hogy a nagyhatalmú katolikus tanácsosról, Adam von Schwarzenbergről már ne is szóljunk –, hiszen György Vilmosnak, aki porosz hercegként személyében a lengyel király vazallusa volt, meglehetős kellemetlenséget okozott minden olyan helyzet, amelyben konfliktusba kellett keverednie III. Zsigmonddal.19 A svéd adminisztrációnak azonban nem feltétlenül volt szüksége Brandenburg jóváhagyására ahhoz, hogy saját céljaira próbálja felhasználni Katalin és Bethlen Gábor házasságkötését. Oxenstierna már 1625 januárjában jelezte: számít arra, hogy kommunikációjuk Erdéllyel a választófejedelemségen keresztül fog beindulni. Amikor pedig II. Gusztáv Adolfhoz 1625 végén eljutott Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin házassági megállapodásának híre, megírta kancellárjának: „most már lehet levelezni Bethlen Gáborral, hiszen sógorok vagyunk”.20 És va lóban: a svéd királynak az ürügyet az első kapcsolatfelvételre az 1626. márciusi kassai menyegző adta. 17 Axel Oxenstierna levelei Siegmund von Götzennek (mindkettő Jönköping, 1625. jan. 20[/30]. dátummal). AOB I/3. 6., 8–9. Quadt elfogásának híre Oxenstierna leveleiben először a János Kázmér pfalz-zweibrückeni grófnak írott levélben tűnik fel (Vadstena, 1624. nov. 13[/23].). Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, II. bandet. Bref 1606–1624. Red. Carl Gustaf Styffe. Stockholm 1896. 767. Lásd még Nagy, G .: „Med Betlehenn” i. m. 126–127.; Daniel Riches: Protestant Cosmopolitanism and Diplomatic Culture. Brandenburg–Swedish Relations in the Seventeenth Century. Leiden 2013. 92–93. 18 II. Gusztáv Adolf rezolúciója Siegmond von Götzen követségére (Stockholm, 1625. máj. 10[/20].). AOB I/3. 95. A hivatalos válasz fogalmazványát Axel Oxenstierna írta, de tartalmát nyilván a király is jóváhagyta. 19 Erre jó példát szolgáltatnak az erdélyi házassággal kapcsolatos bonyodalmak a lengyel udvarban. Lásd Kármán G.: Egy diplomáciai zsákutca i. m. 17–22. 20 II. Gusztáv Adolf levele Axel Oxenstiernának (Bersohn, 1625. dec. 19[/29].). Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Senare afdelningen, I. bandet. K. Gustaf II Adolfs bref och instruktioner. Red. Per Sondén. Stockholm 1888. (a továbbiakban: AOB II/1.) 295. Oxenstierna megállapítását lásd a 17. jegyzetben idézett levélben (AOB I/3. 8–9.). Brandenburg jelentőségét az Erdéllyel folytatott kommunikáció szempontjából kiemeli Riches, D.: Protestant Cosmopolitanism i. m. 94–95.
