Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 721 közvetítésével a Hohenzollerneknél is elkezdett tapogatózni, lennének-e esélyei György Vilmos választófejedelem húga kezének elnyerésére.14 Mivel a válasz tófejedelem másik húga, Mária Eleonóra, II. Gusztáv Adolf felesége volt, célszerűnek tűnt, hogy Bethlen Gábor összekösse az esetlegesen politikai hasznot ígérő kapcsolatkeresést a frigy előkészítésével. Lovassági kapitánya és a következő időszakban legaktívabb diplomatája, a Rajna-vidékről származó Matthias Quadt 1624 őszén így azt az instrukciót kapta, hogy keresse fel a svéd királyt. Amellett, hogy biztosítania kellett őt Bethlen Gábor nagyrabecsüléséről a protestánsok védelmét szolgáló cselekedetei miatt (illetve közbenjárást kellett kérnie Farensbach ügyeiben), a brandenburgi házassággal kapcsolatos véleményét is meg kellett tudakolnia.15 Quadtnak útközben, Toruńban kellett volna fel keresnie Magdalena Farensbachot, hogy értesüljön a Hohenzollern családnál addig elért eredményekről – ide azonban már nem jutott el. Szeptemberben, a mazóviai Gąbin városában ugyanis a kereskedőnek álcázott követet elfogták a lengyel király emberei, György Vilmosnak pedig nem kis fáradságába került, hogy meggyőzze a felháborodott III. Zsigmondot: nem áll szándékában húgát az erdélyi fejedelemnek adni. 16 Matthias Quadt elfogásáról Axel Oxenstierna novemberben értesült, és 1625 januárjában Brandenburgból sikerült Bethlen instrukciójának másolatát is beszereznie. A kancellár szemlátomást meglehetősen jó ötletnek tartotta, hogy dinasztikus kapcsolat jöjjön létre uralkodója és az erdélyi fejedelem között. Siegmund von Götzen brandenburgi tanácsosnak – aki a választófejedelemség aktív protestáns politikai szerepvállalását szorgalmazó csoport tagja és a svédek állandó levelezőpartnere volt – két levélben is kifejtette, hogy az erdélyi fejedelem hasznos szövetséges lehetne, kiemelve azt is, hogy nemcsak saját erőből tud nem elhanyagolható sereget kiállítani, hanem a török támogatását is élvezi. Oxenstierna jelezte: számos helyről hallott jót a fejedelem személyéről, aki okos és óvatos ember hírében áll. A svéd külpolitika prioritásait jelzi, hogy a kancellár ebben az esetben is elsősorban azzal foglalkozott, milyen 14 A Habsburg házassági tervről lásd Frankl [Fraknói] Vilmos: Pázmány Péter és kora II. (1622– 1631). Pest 1869. 107–115.; Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Bp. 1898. 368–369. A brandenburgi házasság előkészítésének első fázisáról lásd Kármán Gábor: Egy diplomáciai zsákutca: Bethlen Gábor házasságkötése Brandenburgi Katalinnal. Aetas 30. (2015) 3. sz. 10–11. 15 A Quadtnak adott instrukció csak egy meglehetősen rossz másolatban maradt fenn (Gyulafehérvár, 1625. [a hónap hiányzik] 7.): Archiwum Główne Akt Dawnych (Varsó) Metryka Koronna Libri Legationum vol. 29. p. 329–332. A követ életrajzának összefoglalását lásd Kármán G.: Külföldi diplomaták i. m. 154–158. 16 A követ elfogásának dokumentációját lásd Kármán G.: Külföldi diplomaták i. m. 145.; Uő: Egy diplomáciai zsákutca i. m. 11.
