Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei

II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI

720

diplomácia horizontján. Frigyes egyik legfontosabb tanácsadója ekkor kezdte el hosszas levelekben ismertetni Axel Oxenstiernával az európai politika (nyilván ura szempontjából) legfontosabb fejleményeit, hogy aztán számos tanáccsal próbálja II. Gusztáv Adolfot a megfelelő irányba terelgetni. Amellett, hogy a svéd kancellár ezentúl első kézből értesült Bethlen Gábor összes Hágában megfordult követségéről, a hatalmas kapcsolatrendszert mozgató jogtudós-diplomata bécsi és velencei informátorai révén viszonylag sűrűn tudott meglepően megbízható háttérinformációkat szolgáltatni az erdélyi fejedelem tevékenységéről.

11 Camerarius 1625 tavaszán örömmel figyelhette, hogy ura megsegítésére komoly nemzetközi összefogás kezd kialakulni (ebből lett az év végére – a résztvevők létszámának jelentős megcsappanása után – az angol–dán–holland hágai szövetség), és úgy látta, érdemes stratégiai tanácsokkal motiválni levelezőpartnereit: Axel Oxenstiernát ebben az időszakban jóformán hetente emlékeztette leveleiben arra, milyen jó lenne, ha II. Gusztáv Adolf és Bethlen Gábor Sziléziában egyesíthetnék seregeiket.12

A

svéd kancellár egyetlen ismert, ezzel kapcsolatos reakciója ugyanakkor már előre jelezte a következő évek erdélyiekkel folytatott kommunikációjának legfőbb ellentmondását: ahelyett, hogy a Német-római Birodalomban tervezett együttműködésre reflektált volna, Oxenstierna arról elmélkedett, meny

nyire kedvező lenne, ha Bethlent meg lehetne győzni arról, hogy megtámadja Lengyelországot.

13 A másik, hosszabb távon meghatározónak bizonyuló fejlemény a svéd–erdélyi kapcsolat szempontjából 1624 őszén Bethlen Gábor első lépése volt arra, hogy előkészítse Brandenburgi Katalinnal kötendő házasságát. Miközben újra és újra felvetette a császári udvarban, hogy szívesen venne nőül egy Habsburg főhercegnőt, az erdélyi fejedelem 1624-ben egy kurlandi származású tisztje, a meglehetősen kalandos életű Volmar Farensbach (illetve annak húga, Magdalena) 11 Bethlen Gábor Hágába érkezett követeiről lásd Camerarius leveleit Axel Oxenstiernának (Hága, 1625. márc. 17/27., 1625. máj. 6/16., 1625. aug. 19/29.). Sveriges och Hollands diplomatiska förbindelser i. m. 175., 219., 285. 1625 végén aztán Camerarius személyesen is tájékoztathatta II. Gusztáv Adolfot Bethlennek az urához érkező követeiről, lásd Pfalzi Frigyes instrukcióját (Hága, 1625. dec. 9[/19].) Friedrich Karl von Moser:

Fortsetzung der Schreiben und Staatsschriften von König Gustav Adolph in Schweden und dem Reichs-Canzler Axel Oxenstiern. Patriotisches Archiv für Deutschland 6. (1787) 75–76. A diplomata svéd kapcsolatairól általában lásd Friedrich Hermann Schubert: Ludwig Camerarius 1573–1651. Eine Biographie. Kallmünz 1955. 242–265. A Bethlen Gáborral kapcsolatos tudósításairól lásd Nagy, G.:

„Med Betlehenn” i.

m. 131–135.

12 Ludwig Camerarius levelei Axel Oxenstiernának (Hága, 1625. márc. 18/28., ápr. 4., ápr. 1/11., máj. 9.). Sveriges och Hollands diplomatiska förbindelser i. m. 182., 185., 189., 215. 13 Axel Oxenstierna levele Ludwig Camerariusnak (Stockholm, 1625. ápr. 16[/26].). Lásd Friedrich Karl von Moser: Sammlung ungedruckten Briefwechsels und Staatsschriften des um Deutsche Freiheit und Vaterland unsterblich verdienten König Gustav Adolphs in Schweden und seines großen Ministers, des Reichs-Canzlers Axel Oxenstierns von den Jahren 1623. bis 1628. Aus den Originalien und Schwedischen Reichs-Canzley-Abschriften. Patriotisches Archiv für Deutschland 5. (1786) 176.