Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 718 beépült a szintézisekbe is, történetének teljességre törekvő értelmezésére azonban nem került sor. Ebben a tanulmányban erre teszek kísérletet számos új forrás bevonásával, kiemelt figyelmet fordítva nemcsak annak tisztázására, mi volt a realitása a tárgyalások során felmerülő ötleteknek, de arra is, min alapultak mindezek: milyen információkkal rendelkezett egymásról a két fél, amelyek döntéshozói ritkán tartózkodtak egymáshoz közelebb ezer kilométernél. Noha indokolt lenne a harmincéves háború alatt zajló erdélyi–svéd tárgyalásokat egyetlen – igaz, többször megszakadó – folyamatnak tekinteni, terjedelmi okok miatt vizsgálatomat ezúttal a II. Gusztáv Adolf idején megindult tárgyalások megakadásával, a fent jelzett válságos időszakkal zárom. Kezdetek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1621 szeptemberében, a morva határról vette fel először a kapcsolatot II. Gusztáv Adolf svéd királlyal, ám leveléről csak azt tudjuk, hogy létezett, konkrét tartalmát nem ismerjük.4 Annyi bizonyos, hogy hosszas levelezés ekkor nem alakult ki a két uralkodó között, mert amikor évekkel ezután ez megtörtént, egyetlen utalást sem tettek a korábbi kapcsolatra. 5 Tulajdonképpen ezen nem is lehet csodálkozni: Gusztáv Adolfnak és Bethlen Gábornak ekkor még vajmi kevés oka volt arra, hogy intenzíven keressék a kapcsolatot egymással. Az erdélyi fejedelem éppen azon volt, hogy befejezhesse immáron szövetségesei nélkül vívott háborúját II. Ferdinánd magyar királlyal, és noha néhány év múlva újra fegyvert fogott, ehhez egyelőre a svéd király pártfogására nem számíthatott. II. Gusztáv Adolf ugyanis nem sokkal Bethlen levelének megírása előtt szállt partra Livóniában, és megkezdte Riga (nemsokára sikerrel záruló) ostromát, erőit tehát ekkor – és az évtized túlnyomó részében – a lengyelországi háborúskodás kötötte le. 6 4 Per Sondén: Förteckning öfver bref till Gustav II Adolf i Riksarkivet. Meddelanden från Svenska Riksarkivet 4. (1891–1896) 59. Ez a jegyzék jelez egy „in castris ad oppidum Stenitz” dátumú Bethlenlevelet a „Registratur aller Schreiben” elnevezésű levéltári egységben, amely (a többi adat szerint) az 1621-es bejövő levelezés regisztratúrája lehetett, ám a Riksarkivet munkatársainak tájékoztatása szerint ma már nem található meg gyűjteményükben. A keltezés helyét a morvaországi Strážnicéban azonosíthatjuk, Bethlen Gábor két 1621. szeptember 30-án írott levele is innen származik. Lásd Szilágyi Sán dor: Levelek és acták Bethlen Gábor uralkodása történetéhez 1620–1629 között. Történelmi Tár [9.] (1886) 50–52. 5 Sőt, Axel Oxenstierna később azt állította, uralkodója sosem állt összeköttetésben korábban az erdélyi fejedelemmel, lásd levelét Siegmund von Götzennek (Jönköping, 1625. jan. 20[/30].). Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, III. bandet. Bref 1625–1627. Red. Samuel Clason. Stockholm 1900. (a továbbiakban: AOB I/3.) 8. Az eredetileg a julián naptárt használó források dátumában a gregorián datálást kapcsos zárójelben adom meg. 6 Michael Roberts: Gustavus Adolphus. A History of Sweden, 1611–1632. I. London–New York 1953. 201–216.; Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Bp. 1969. 251–311.
