Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
717 Kármán Gábor II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI Vannak pillanatok, amelyekben úgy tűnik, az elejétől fogva minden kudarcra volt ítélve. Hasonló következett be 1633 szeptemberében is, amikor a már évek óta folyó svéd–erdélyi egyeztetések összes fontosabb résztvevője eljutott addig, hogy kifejtse lesújtó véleményét tárgyalópartnereiről. Kőrössy István, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem portai követe arról számolt be, hogy a svéd követ, Paul „Strasburgh, az áruló” a következő héten távozik majd Konstantinápolyból. Az általa alkalmazott minősítés a fejedelem sorozatos vádjait visszhangozta a svéd diplomatával szemben.1 Maga Strassburg ugyanakkor arról írt kancellár jának, hogy a fejedelem – szeszélyétől és az iránta érzett heves gyűlöletétől vezéreltetve – milyen cudarul bánt vele, a tárgyalások pedig annak rosszindulata és állhatatlansága miatt vallottak kudarcot. Az egyeztetések folyamatát évek óta élénk figyelemmel követő holland portai követ, Cornelis Haga az erdélyiek kapcsán már ekkor is a hegyek vajúdásáról beszélt (érzékeltetvén, hogy nevetséges kisegér születése várható), és valamivel később aztán hangot adott azon meggyőződésének is, hogy nemsokára kétségkívül látni fogják a „Comedia Racocciana” katasztrófáját. 2 Az idáig vezető út fontosabb lépései nem ismeretlenek: a diplomáciai források gyűjtését már a 19. században követték az azok feldolgozására tett kísérletek, és ezek egyes részletek kidolgozása terén komoly sikereket is elértek.3 A Svéd Királyság és az Erdélyi Fejedelemség közötti kapcsolatok kialakulásának ténye 1 Kőrössy István levele I. Rákóczi Györgynek (Konstantinápoly, 1633. szept. 21.). Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1883. 151. Vö. pél dául a fejedelem neki szóló levelének érvelésével (Gyulafehérvár, 1633. szept. 5.) Uo. 127–130. 2 Paul Strassburg levele Axel Oxenstiernának (Konstantinápoly, 1633. szept. 8/18.). Riksarkivet, Stockholm (a továbbiakban: RA) Oxenstiernasamlingen E 735.; Cornelis Haga levelei Ludwig Camerariusnak (Konstantinápoly, 1633. szept. 3., illetve nov. 13.). Bayerische Staatsbibliothek, München (a továbbiakban: BSB) Clm 10369. nr. 316, 318. 3 Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor és a svéd diplomácia. Bp. 1882.; Uő: I. Rákóczy György első összeköttetései a svédekkel. Bp. 1883.; Uő: I. Rákóczy György 1593–1648. Bp. 1893. 216–248. A 19. század végén a svéd Carl Wibling is megírta – saját oldalával szemben – erősen elfogult verzióját, lásd Carl Wibling: Sveriges förhållande till Siebenbürgen 1623–1648. Lund 1890. 1–57. Az utóbbi években, egyes forráscsoportok feldolgozásával Nagy Gábor gazdagította a svéd–erdélyi diplomáciai kapcsolatra vonatkozó tudásunkat. Lásd Nagy Gábor: Adalékok Philip Sadler 1626. évi erdélyi követségéhez. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk. Bessenyei György et al. Miskolc 2008. 373–392.; Uő: „Med Betlehenn Gabor är nu väl att correspondera”. Svéd diplomáciai források a fejedelemről 1625–1626-ban. In: Bethlen Gábor képmása. Szerk. Papp Klára – Balogh Judit. Deb recen 2013. 117–135. TANULMÁNYOK
