Századok – 2018
2018 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gabriele Haug-Moritz (szerk.): Verfassungsgeschichte des Alten Reiches (H. Németh István)
698 TÖRTÉNETI IRODALOM gyakorlatának és változatainak ismeretében, magas műveltséggel, a lényeget tiszteletben tartva, mégis kreatív módon, ízlésesen alkottak meg egy új és nagyra törő hagyományt. A kódex tulajdonképpeni liturgikus tartalmának bemutatása a mű következő kötetének témája lesz. Keglevich Kristóf VERFASSUNGSGESCHICHTE DES ALTEN REICHES (Basistexte – Frühe Neuzeit Band 1) Szerk. Gabriele Haug-Moritz Steiner, Stuttgart 2014. 283 oldal A Steiner kiadó 2014-ben egy új sorozatot indított, elsődlegesen abból a célból, hogy a német egyetemek számára olyan bázisszövegeket gyűjtsön össze, amelyek a szerkesztők igényei és meglátása szerint egy–egy témakör tárgyalásakor megkerülhetetlen olvasmányként adhatók a diákok kezébe. A kiadó és a sorozatszerkesztő Barbara Stollberg-Rilinger feladata nem könnyű, nemcsak azért, mert nagyon nehéz olyan szerkesztőt találni, aki ezt a nehéz feladatot megfelelően el tudja végezni, hanem azért is, mert a német szakirodalom az egyik leggazdagabb Európában. Az első kötet óta évről évre újabb és újabb kötetek jelentek meg, sorrendben a következők: Verfassungsgeschichte des Alten Reiches. (Basistexte – Frühe Neuzeit Band 1) Szerk. Gabriele Haug-Moritz. 2014.; Reformation. (Basistexte – Frühe Neuzeit 2) Szerk. Matthias Pohlig. 2015.; Die europäische Expansion. (Basistexte – Frühe Neuzeit 3) Szerk. Peter Burschel – Juterczenka Sünne. 2016., végül Stadtgeschichte. (Basistexte – Frühe Neuzeit Band 4) Szerk. André Krischer. 2017. Minden egyes kötet szűk 300 oldalon a szerkesztők által kiválasztott szövegeket és egy erősen megszűrt bibliográfiát tartalmaz. A kötet tartalma és a válogatott bibliográfia egyértelművé teszi, hogy tankönyvsorozatról van szó, ami egyike azoknak a sorozatoknak, amelyek a német felsőoktatásban oly kiváló szerzők által, azonban az egyes témakörök iránt érdeklődők számára is nagyon hasznos kézikönyvekként felhasználható köteteket tartalmaznak. (Ehhez hasonlóak voltak például az Oldenbourg Kiadó által jegyzett Enzyklopädie Deutscher Geschichte és a Grundriss der Geschichte sorozatok.) Az első kötet témakörének a sorozatszerkesztő az alkotmánytörténetet választotta. A téma Magyarországon a 19. században volt a legintenzívebb kutatási terület, míg az utóbbi évtizedekben az alkotmánytörténeti kérdések már nem a mainstreamhez tartoznak. Ez annak ellenére elmondható, hogy a kora újkor tekintetében Pálffy Géza monográfiája (A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2016.) visszakanyarodott azokhoz a kérdésekhez, amelyek a Magyar Királyság alkotmányos helyét jelölték ki a Habsburg Monarchián belül. Szíjártó István pedig a magyarországi diéták kutatásával a rendi alkotmányosság legfontosabb fórumának feltárását végzi. A 19. században oly jellemző jogi háttérrel rendelkező történészek száma mára igencsak megcsappant, így akár érthető is, hogy a magyar történetírásban az alkotmánytörténet rovására inkább a levéltárakban is gyakran használt közigazgatás-történet vált az egyik fontosabb kutatási területté. Az alkotmánytörténet alkonya nem véletlen, és ugyanez a jelenség a német történetírásban is megjelent, hiszen a nemzetállamok kialakulását éppen ez a diszciplina látta el megfelelő történeti tudattal. A kötet tanulmányai a tanulmányok kiválogatásának szempontjaira is mutatnak, de a szerkesztő, előszava is ezt erősíti meg. A szerkesztő a válogatást három nagyobb elemre bontotta. Az első szekcióban a német alkotmánytörténet hagyományait felmutató két tanulmányt
