Századok – 2018
2018 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Földváry Miklós István: Egy úzus születése. A Chartvirgus-pontifikále és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században (Keglevich Kristóf)
696 TÖRTÉNETI IRODALOM nevére. Régebben, így a Chartvirgus -pontificalé ban is az „ille” névmás megfelelően ragozott alakja játszotta ezt a szerepet, amint ez a pápa és a király esetében látható. Kérdéses, hogy e kettővel ellentétben miért került át a püspök neve a Chartvirgus -pontificalé ba. A magyarázatot Földváry szerint a kódex másolati jellege adhatja. Az eredeti példányban szerepelhettek a nevek. A másolásra vonatkozó szerkesztői szándék a nevek kihagyása lehetett, ám a scriptor nem azonosította, hogy a „chartvirgo” szó egy név, ezért mechanikusan átmásolta. Chartvirgus-Hartvik személyéről hosszas vitát folytatott a magyar történetírás. A zágrá bi pontifikálén kívül három másik magyar vonatkozású forrás ismeretes, amelyikben hasonló nevű főpap szerepel. (1) Gaufredus Malaterra szicíliai történetíró szerint 1097-ben Könyves Kálmán Arduin győri (?) püspököt (Arduinum Ioviensem episcopum ) és Tamás ispánt állította Szicíliába küldött követségének élére. Földváry megjegyzi, hogy Malaterra a tulajdonneveket meglehetősen pontatlanul közli, például a magyar királyt Colomannus helyett Alemannusnak nevezi. (2) Szent István harmadik, Könyves Kálmán idején, legvalószínűbben 1100 körül készített legendáját Hartvik püspök írta. (3) A harmadik, kétséges hitelű forrás Schmitth Miklós jezsuita szerzetes, történetíró Archiepiscopi Strigonienses című, 1752-ben megjelent műve, amely egy 1103. évi esemény kapcsán érintőlegesen említi Arduin győri püspököt. A ma általánosan elfogadott elmélet szerint ezek az adatok ugyanarra a személyre vonatkoznak, Hartvik / Arduin győri püspökre, aki hivatalát az 1100 körüli években látta el. Tóth Zoltán és Csóka J. Lajos pannonhalmi bencés pap alternatív feltevését, tudniillik hogy Hartvik püspök német származású volt, hersfeldi apátból lett magdeburgi érsekké, majd 1090 körül Magyarországra jött, Deér József cáfolta meg, aki kimutatta, hogy a Német Birodalomban tevékeny Hartvik már 1090-ben elhunyt. Földváry művéből a vitának ez a fejezete kimaradt, igaz, Varjú Elemér korábbi nézetét ismerteti, amely szerint a legendaszerző Cartvicus a hasonnevű magdeburgi, mei ßeni vagy regensburgi püspökkel lehet azonos . Földváry némi malíciával utal a magyar medievisták azon törekvésére, hogy a rendelkezésükre álló töredékes adatokból úgy igyekeznek történelmet konstruálni, hogy lehetőleg minél több különböző nevet próbálnak egyazon személynek megfeleltetni (például Rasina, Radla és Sebestyén érsek Györffy György által föltételezett azonossága). Mindazonáltal Földváry ‒ Pauler Gyula nyomdokain haladva ‒ kérdőjelesen elfogadja Arduinus győri püspök (1197– 1102/1103) és a legendaszerző Cartvicus püspök azonosságát, de elutasítja a pontifikáléban megörökített Chartvirgus püspöknek való megfeleltetést. A főpap nevének feloldása összefügg a korábbi irodalomban felbukkant Győr-hipotézis cáfolatával, amely szerint Chartvirgus Hartvik győri püspökkel lenne azonos. A kódex szö vegében szereplő Mária- és István-templomtitulusokat először Morin vonatkoztatta Győrre, ezt később Kniewald is megerősítette. A győri székesegyház Szűz Mária tiszteletére épült, ám Földváry szerint valószínűtlen, sőt, kizárható, hogy egy szertartáskönyv gyakorlati célzattal írt, tömör rubrikái (a szerkönyvek vörös tintával írt, eligazító tartalmú szövegei) a közösség széktemplomát a patrocíniummal jelölnék meg. Azonkívül a korabeli Győrben nem adatolható sem István-, sem a kódexben szintén szereplő Péter-titulusú templom. Földváry a Chartvirgus-pontificale keletkezési helyét Esztergomban látja, a templomcímeket is megkí sérli összhangba hozni a város topográfiájával. Szerinte a Mária-patrocínium vagy a Szent Adalbertnek szentelt katedrális hajója közepén elhelyezett kiváltságos Mária-oltárra vonatkozik, vagy a Róma városi stációs liturgia emléke lehet. Róma népe a 14. századig ünnepről ünnepre más bazilikában tartotta a pápai nagymisét, a vonatkozó templomot a misekönyvek a II. vatikáni zsinatig számon tartották. A Chartvirgus-pontificale a húsvétvasárna pi, a szentmisét közvetlenül megelőző körmenet stációs templomaként említi Szűz Mária egyházát, márpedig Rómában ezen a napon éppen a Santa Maria Maggiore -bazilika a stá ciós templom. Esztergomban a Várhegy első temploma a Szent István-templom, amely bizonyíthatóan korábban épült a székesegyháznál, és liturgikus szerepe éppen az volt, ami a
