Századok – 2018
2018 / 3. szám - KRÓNIKA - Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok
691 REISZ T. CSABA venni sem lehet, nem hogy leírni a helyszínt, a képen látható személyeket, valamint az eseményeket. Az MNL-ben 2007–2008-ban volt az első audiovizuális digitalizálás (Nagy Imre-per) leírása és adatbázisba szervezése. A pert két levéltár anyagából lehetett összerakni, és az orsós szalagokon nemcsak a per szövegszerű történései, de a levegőt áthasító bírói önkény és agresszió nyomasztó ereje is jól érzékelhető. A Nemzeti Tankönyvkiadó ezt az összeállítást oktatási anyagként forgalmazta. Az audiovizuális tartalmak egyébként is jól hasznosíthatóak az oktatásban, az MNL éppen ezért a honlapján tematikus aloldalakat (Oktató lapok) hozott létre, ahol a GULAG és GUPVI táborokról, a koncepciós perekről és a magyarországi rendszerváltozásról is vannak már összeállítások. Zsoldos Attila (MTA TTI) igen hitelesen és meggyőzően vázolta, meny nyire kicsik A forráskiadás esélyei a tudománymetriai térben. Iróniával átita tott előadásában fényes távlatokat nyitott a forráskiadás értékén kezelése előtt, amelyhez az esélyek kitűnőek, ha a forráskiadás angol nyelven, folyóiratcikk formájában, egy nemzetközi referáló adatbázisban, lehetőleg az Elsevir által fenntartott Scopusban indexelt folyóiratban történik. Ha ennek a történeti forráskiadás nem tud megfelelni, az az ő baja, a tudománymetria nem változik meg miatta. Előadásának hangneme – bár nélkülözte a merev komolyságot – annál élvezhetőbben vázolta a szakterület sanyarú helyzetét a tudományos teljesítmény mérésében. A tudománymetriai tér kiformálásában a bölcsészettudománynak nem jutott terep, az alkalmazott módszer pedig a mennyiségekből következtet a minőségre. Az eddigi kulcsszavak (impaktfaktor és összegzett impaktfaktor) a bölcsészettudományhoz nem voltak társíthatók, az azok le- vagy felváltására bevezetett „szakterületi folyóirat rangsor” pedig csak ront a tudományterület többiekkel való küzdelmében. Saját példáján, tudományos teljesítményének a Magyar Tudományos Művek Tárában mért értékein bizonyította, hogy tevékenységének négyötöde a mért teljesítményen kívül esik, csak a folyóiratokban megjelent tanulmányok esnek latba, az igazán értékes munka pedig nem. Mindez azért probléma, mert az, aki tudományos karriert kíván befutni, és ezen mérőmódszerekkel minősítik a teljesítményét, az hátrányba kerül a többi tudományterület versenyzőivel szemben. Az előadó azonban megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a helyzetből van kitörési pont, ez pedig a nagydoktori fokozat megszerzése, mert a történettudományi osztály a forráskiadást is elfogadja doktori műként. Szovák Kornél (PPKE BTK) arra kereste a választ, Miért van szükség tovább ra is kritikai kiadásra, miként kellene azt „digitálisan” készíteni? A kérdés első felére egyértelműen igen a válasza, a második felére viszont – úgy véli – nincs királyi út, mindenkinek magának kell megmondania. Vajon forráskiadás-e
