Századok – 2018
2018 / 3. szám - KRÓNIKA - Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok
TÖRTÉNELEM EGY KATTINTÁSRA? 690 Portál, amely alapját képezte a szerencsés környezeti feltételek nyomán 2015-ben létrejött Hungaricana Közgyűjteményi Portál nak. Ezt a fejlődést magasabb szintre emelte a 2013-ban véget ért elektronikus levéltári projekt, ami megteremtette a legbiztonságosabb megőrzés és szolgáltatás lehetőségét, és európai viszonylatban is csak kevés ország bír hasonlóval. A projektben beszerzett eszközpark a digitalizálás mennyiségi lehetőségeit hihetetlen méretekben tágította ki. Talán csak egy dologra nem jut pénz és energia: a valóban lenyűgöző eredmények népszerűsítésére. A fejlődés ugyanakkor nem állt meg, így 2017-ben elkészült a Budapest Időgép projekt, amely abban különbözik a már említett velencei időgéptől, hogy már most nagy mennyiségű tartalom van benne, és egy működő szolgáltatás, annak ellenére, hogy az erre fordítható forrás töredéke volt annak, amit az a másik projekt eddig is elnyert. Török Enikő (MNL OL) egy sajátos forrástípus, a térképek online elérhető különféle adatbázisait ismertette a Térképpublikációk itthon és külföldön című előadásában. Míg papíralapon a térképek forráspublikációja a fakszimile, a digitalizálás eredményeképpen olyan offline (CD, DVD) és online alkalmazások jöttek létre, amelyek a papíralapú kutatásnál is kedvezőbb feltételeket nyújtanak. Közgyűjtemények és gyűjtők is létrehoztak különféle tematikus oldalakat, ezekre négy nagy csoportban magyar és külföldi példákat is felsorolt az előadó: 1. katalógusok, nyilvántartások (Scope, amelyet magyar, román és osztrák levéltárak is használnak) és adatbázisok (Hungaricana, Europeana, Old Maps Online, Landkartenarchiv); 2. közös katalógusok, adatbázisok, virtuális kiállítások, képgalériák (Széchényi Ferenc térképgyűjteménye, British Library képgaléria, Kiscelli Múzeum); 3. georeferált, szinkronizált térképek (Mapire, folyósza bályozási térképek, David Rumsey Map Collection); 4. egy adott térkép tartalmát feldolgozó weboldalak (Lázár-térkép, Peutinger-tábla, Ebsdorfi világtérkép). Az egyes oldalak technikai megoldásait és funkcióit (például javaslatok arra, hogyan kell hivatkozni a térképekre) ismertetve hangsúlyozta: mindig az eredeti őrzési helyre (jelzetre) kell hivatkozni, legfeljebb azzal kiegészítve, hogy mely adatbázisban kutattunk. Szabó Csaba főigazgató (MNL) egy másik speciális forrástípus digitalizálási lehetőségeit villantotta fel Az audiovizuális források közlése című előadásá ban. A 20. századi forrásanyag – legalábbis látszólagos – nagy tömege miatt fontos azt a kérdést helyesen megválaszolni, hogy mit, hogyan és milyen céllal kell digitalizálni és hozzáférhetővé tenni. Egy-egy ilyen projektben hatalmas munka van (szervezési és tudományos egyaránt), ezért nem mindegy, hogy melyik gyűjteményt digitalizálják. A nagy mennyiségű anyag ugyanakkor nehezen feldolgozható, így például az MNL-ben található Kádár-hagyaték hat doboznyi fényképanyaga nagyon érdekes és értékes volna, de még számba
