Századok – 2018

2018 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Levente: Kálvinista és/vagy katolikus unió. A reformáció helyzete az erdélyi románok közt a 17. század végén

KÁLVINISTA ÉS/VAGY KATOLIKUS UNIÓ 632 hogy „a Hunyad vármegyei oláh papok [...], kik a reformata religióval uniálták magokat, a méltóságos Guberniumot supplicatióval kell megtalálni, hogy az ő felsége kegyelmes resolutiója szerint manutenealtassanak és contra persecutores manutenealtassanak [fennmaradjanak és a zaklatók ellen maradjanak fenn]”. 32 Amikor a tíz, alább említendő hátszegi kálvinista román pap megbüntetését kérte Athanasius Kollonich érsektől, akkor a Főkonzisztórium oltalomlevelet adott ki számukra.33 A gyulafehérvári „oláhok, görögök és rácok” az 1701. július végén kelt supplicatiójukban keserűen panaszolták fel a Guberniumnak Athanasius püs­pök visszaéléseit: „Tudniilik az mi örökös régi eleinktől reánk maradott templo­mink minden dísztől és isteni szolgálattól, és minden egyéb vallásunk szerént vég­ben viendő rendtartásinktól megtiltatott, bizonyos időkig pecsét alatt is volt. [...] Alázatosan könyörgünk nagyságtoknak, kegyelmeteknek és kénszerítjük az élő Istenre is, hogy minket ebben az vallásunkban való megmaradásunkban segíteni s ez iránt dolgunkat folytatni méltóztassék. Közülünk egynéhány nemes embert minden törvény s igazság nélkül ország törvénye ellen arrestáltatott [Athanasius], kiket meg is veretett nemesekkel, úgy mint Görög Dimát, akit megveretett; Groza Izsák uramot bizonyos üdőkig tömlecezte, Horváth János uramot is, másokkal rútul bánt, minket németekkel fenyeget, akasztófával, papjainkkal együtt, azt mondván, hogy őkegyelmének sem az méltóságos Regium Gubernium, sem az Nemesország, sem egy, sem más nem parancsol, mi pedig az ország törvényéhez alkalmaztatjuk magunkot szegény fejünk, mint őfelsége igaz hívei.” 34 Ilyen atrocitásokra a református fejedelmek idején, nemhogy a román vladika, de egyetlen magyar kálvinista püspök sem vetemedett a református misszió érde­kében. A fentieket látva a Gubernium sem válogatott az eszközökben, ha arról volt szó, hogy borsot törjenek Athanasius orra alá. Sikerült is Athanasiusnak a kolos­torban üzemeltetett sörfőzdéjét és borkimérését szétveretni. A feladattal nem mást, mint Nagyszegi Gábort bízták meg a kálvinista rendek. Nagyszegi „szegény nemes, 32 Sipos Gábor: Consistoriul Reformat Suprem și problema unirii religioase a românilor. Annales Uni ­versitatis Apulensis Series Historica 6. (2002) 2. sz. 107. 33 „Az mi reformáta religionkkal eddig magokat uniált oláh papokat, úgy mint Hunyad vármegyében bajasdi Farkas Józsefet és Popa Jánost, barbátvizi Popa Jánost, párosi Popa Stefánt, macsesdi Popa Pétert, fejérvizi Popa Pétert, szacsali Popa Györgyöt, felsőszálláspataki Popa Miklóst, felsőszálláspataki Popa Pé­tert, Popa Czikult és Popa Andrást, hátszegi Popa Györgyöt, Popa Jánost és az György fiát, bári Popa Já­nost fiastól, váraljai oláh papot, és az öreg Popa Jánost ugyanoda valót és batizházi Czirka János papot, hogy az minemű conditiókkal magokat magok jó akaratja szerént az mi ecclésiánkkal uniálták, azokban mi és a mi vallásunkon való püspök és az egész ministerium őkegyelmeket megtartjuk, és vallásukban, rí­tusukban semmi erőszakot és változást tenni nem igyekezünk, hanem éljenek religiójoknak azon szabad­ságával, valamint eleitül fogva itt Erdélyben éltenek őkegyelmek és az őkegyelmek eleik.” Az 1700. nov. 28-i oltalomlevelet kiadta Sipos Gábor: A reformáció továbbélése a hátszegi románok között. Europa-Bal­canica-Carpathica-Danubiana 2. (1995) 358. 34 ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára Collectio Hevenesiana (a továbbiakban: EK Coll. Hev.) 24. fol. 83–86.

Next

/
Thumbnails
Contents