Századok – 2018
2018 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Levente: Kálvinista és/vagy katolikus unió. A reformáció helyzete az erdélyi románok közt a 17. század végén
NAGY LEVENTE 633 másképpen meglehetős értelmes írástudó, pápistából oláh vallásra állott ember”35 volt, aki a román pópák között unióellenes mozgalmat szervezett. Később azonban, mikor Rabutin letartóztatta Nagyszegit, a kálvinista főurak kihátráltak mögüle. Nem úgy Czirka János nevű „magyar, deák, olvasást tudó, értelmes és tudós oláh pap” mellől. Czirka Athanasius ellen izgatott, azt állítva, hogy a románok már uniálták magukat a kálvinistákhoz, így a Rómával való uniót nem fogadhatják el. Czirka „megfogatott és vasban tartatott a monastériában [Athanasius kolostorában]: ez [azaz Czirka] elszaladott vasastól a mű fejérvári kollégiumunkba, és én [Bethlen Miklós] titkon küldtem Enyedre, és ott in latibulo [rejtekben] tartattam majd hét hétig; osztán a gubernátor és több református urakkal aperte [nyíltan] pártját fogók, collocálók [elhelyeztük] Hunyad vármegyében a refomata oláh ecclésiában, fizetést is rendelvén neki, de lehetetlen lőn [...] ott bátorkodnia, hanem el kelle bujdosnia” – írta Bethlen Miklós.36 Czirkának ezután nyoma veszett, és csak a Rákóczi-szabadságharc idején, 1707 tavaszán bukkant fel újra Erdélyben. Ekkor rövid időre még a régi nagy rivális, Athanasius püspöki székét is elfoglalta. Néhány hónap múlva azonban távoznia kellett Gyulafehérvárról, és Horváth András kolozsvári jezsuita szerzetes vezetésével harminchárom uniált román esperes eljárást indított ellene. II. Rákóczi Ferenc segítségével sikerült Máramarosba szöknie, ahol a fejedelem püspökké nevezte ki. 1710-ben újabb eljárás indult ellene, ezúttal a császári hadsereg le is tartóztatta és halálra ítélte. 37 Az országgyűlés által elrendelt ankét A katolikus unió hatásait szerették volna ellensúlyozni a rendek azzal az ankéttal is, melyet az erdélyi országgyűlés rendelt el 1698 végén. A vizsgálat során minden erdélyi románt meg kellett kérdezni arról, hogy meg akar-e maradni régi vallásában, vagy akar-e csatlakozni valamelyik bevett felekezethez. Az országgyűlés tíz bizottságot állított fel, mindegyik bizottságban négy-négy tag volt a négy-négy bevett vallásból. A Gubernium a következő instrukciót adta a bizottságoknak: „Egy processusban az egyik főbíró egy assessorral, máshova más főbíró egy assessorral és a többiekben, kiben a viceispánok egy-egy assessorral, kiben két becsületes assessor vagy nemes ember menjenek ki és azokban a satiokban convocaltassanak az ott küvül való oláh papok és falubeliek minél felesebben és azok előtt olvastassék ez az ő felsége kegyelmes resolutiója és kérdeztessék meg nemcsak a papok, hanem a hallgatók is, hogy micsoda állapotban akarnak maradni, vagy melyik religióval akarják magokat uniálni, jelentvén a nemes ország (exceptis 35 Bethlen M. : Önéletírása i. m. 52. 36 Uo. 59.; I. Tóth: Az erdélyi i. m. 28. 37 Czirkáról legutóbb lásd Florin Dobrei: Iov Ţirca (Circa) – Ein Hierarch und Gegner der Union der Siebenbürger Rumänen mit der Kirche Roms. In: Die Union II. i. m. 322–347.
