Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
A GALÍCIAI ZSIDÓ BEVÁNDORLÁS MÍTOSZA 56 vallású személy élt. 87 Az összeszámoláshoz kellett némi idő, de a hivatal a munka egy jelentős részével már 1902 májusában végzett, Vargha Gyula ugyanis ekkor keltezte a Statisztikai Hivatalnak az 1900-as népszámlálás eredményeit bemutató első kötetét.88 A Magyar Közgazdasági Társaság közgyűlésén a „magyarság fél százados fejlődése” címmel május 31-én tartott előadásában már az 1900-as adatokat is felhasználta, a zsidók nyelvi magyarosodása kapcsán kijelentvén, „nem kicsinylendő eredmény”, hogy 1880 és 1900 között az izraeliták magyarosodása valamennyi felekezetét túlszárnyalta, „kivált ha figyelembe veszszük, hogy ez idő alatt a zsidók száma, bevándorlás folytán is nagy mértékben növekedett”. 89 Hogy állítását Vargha mire alapozta, az ezúttal sem derült ki, de a Statisztikai Hivatal által az országban élő galíciai születésű zsidó vallású személyekről készített statisztikai összeállításra biztos nem! A Statisztikai Hivatal levéltárának a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába átkerült anyagai között található táblázatok elkészítésének ideje ismeretlen. Tekintve azonban, hogy a számlálólapok akkurátusabb megfogalmazása is többek között nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy a kormányzat végre pontos képet kaphasson az országban élő galíciai zsidók számáról; tekintve, hogy a galíciai zsidó bevándorlás kérdése milyen nagy fontossággal bírt a kormányzat és a közvélemény számára, és főleg, hogy erről a kormány éppen törvényt készült hozni, megítélésem szerint teljességgel valószínűtlen, hogy legkésőbb 1902 tavaszára a Statisztikai Hivatal munkatársai és a kormányzat ne ismerték volta ezeket az adatokat. A kimutatás szerint 1900-ban 10 587 „galícziai születésű izraelita vallású” külföldi állampolgárságú egyén tartózkodott Magyarországon, ami az ország 831 162 fős zsidó lakosságának 1,27%-át tette ki. Ehhez a számhoz hozzáadhatjuk az 5162 magyar állampolgárságú galíciai születésű zsidót. A Magyarországon élő galíciai születésű zsidók teljes száma így 15 749 főre, a zsidó lakosság 1,89%-ára emelkedett. Budapesten 5146 külföldi és 1010 magyar honos galíciai születésű zsidó tartózkodott, összesen 6156 fő, vagyis a budapesti zsidóság 3,64%-a. A galíciai zsidók által állítólag elözönlött Máramaros megyében 359 külföldi és 870 magyar állampolgárságú, Bereg megyében 176 külföldi és 147 magyar állampolgárságú galíciai zsidó élt. A külföldi honos galíciai zsidók száma ennél magasabb volt Sáros (643), Szepes (604), valamint Zemplén (598) megyékben. A helyi zsidó lakosságban elfoglalt arányuk azonban mindenütt elenyészőnek 87 Az 1869-es, 1880-as, 1890-es, illetve 1900-as népszámlálások számlálólapjainak mintáját közli A m. kir. központi statisztikai hivatal munkássága (1871–1911). Bp. 1911. 456–457., 461. 88 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása I. A népesség általános leírása községenként. Bp. 1902. IV. 89 Vargha Gyula: A magyarság félszázados fejlődése. Közgazdasági Szemle 26. (1902) 420.
