Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
KONRÁD MIKLÓS 55 Mivel a Habsburg Birodalmon belüli határvonalakat bárki bárhol ellenőrzés nélkül átléphette, a törvényjavaslat a galíciai zsidóknak valójában nem a bevándorlását igyekezett feltartóztatni, hanem letelepedésüket akarta a korábbinál szorosabb ellenőrzés alá vonni. Célja az volt, hogy a bevándorlók ne tartózkodhassanak az országban a hatóságok tudta nélkül, és hogy a rendőrség szükség esetén kitilthassa őket az országból. A relatív rövid, összesen 18 paragrafusból álló törvénynek a 2., 3., és 10. §-ai tekinthetők a legfontosabbnak. A 2. §. kötelezővé tette a külföldiek szállásadói számára, hogy megérkezésüket községükbe, illetve eltávozásukat onnan 24 órán belül jelentsék be a helyi hatóságnál. A 3. §. az adott községben lakni szándékozó külföldi számára előírta, hogy e szándékát a megérkezését követő 15 napon belül jelentse be a hatóságoknál, ahol személyazonossága, állampolgársága és büntetlen előéletének igazolása mellett azt is ki kellett mutatnia, hogy képes fenntartani magát, illetve családját. A törvény 10. §-a szerint a helyi rendőri hatóság bármikor kitoloncolhatta azt a külföldit, aki a személyére vonatkozó dokumentumokat nem tudta felmutatni, vagy kimutatni, hogy képes fenntartani magát, esetleg családját, illetve akinek az országban tartózkodása a rendőrség szerint „az állam érdekeire, vagy a közbiztonságra és a közrendre nézve aggályos” volt. 83 A törvényjavaslat képviselőházi vitáján a miniszterelnök elismerte, hogy e „drasztikus” paragrafussal a rendőri hatóságoknak „nagy arbitrárius hatalmat” adott. 84 A törvényt, amelyet a képviselőház után a felsőház minden vita nélkül elfogadott, az uralkodó 1903. március 11-én szentesítette. A galíciai zsidók száma Magyarországon 1900-ban A képviselőház közigazgatási bizottsága a törvényjavaslat tárgyában 1902. november 25-én kelt jelentésében úgy fogalmazott, „nagyfokú, habár mérveiben alig ismert bevándorlással állunk szemközt”.85 A törvényjavaslat képviselőházi vitáját megnyitó 1903. január 9-i beszédében a javaslat előadója, Nyegre László ugyanezt egy fokkal még kategorikusabban elismételte: „Ma egy nagyfokú – habár mérveiben egyáltalán nem ismert – bevándorlással állunk szemközt”. 86 Ez azonban így szinte biztosan nem igaz. Az 1900-as népszámláláskor a korábbinál pontosabb, a külföldi születésűek esetében a születési hely megjelölésénél a tartományra is rákérdező, a honosságot az illetőséggel immár össze nem keverő számlálólapoknak köszönhetően a Statisztikai Hivatal pontosan összeszámlálhatta, hogy az országban hány és milyen állampolgárságú galíciai születésű zsidó 83 A külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról címet viselő 1903. évi V. tc. szövegét közli https://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6873, letöltés 2017. nov. 26. 84 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója X. i. m. 235. 85 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai XX. Bp. 1903. 40. 86 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója X. i. m. 202.
