Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
KONRÁD MIKLÓS 51 A rutén akció sajátossága, hogy a magyarosodó zsidósággal szemben jóindulatú liberális kormánynak egy olyan, intézkedéseivel a beregi ruszin és zsidó lakosság gazdasági viszonyaiba az utóbbiak kárára beavatkozó etatista projektje volt, amelynek elejétől fogva részét képezte a nem létező galíciai zsidó bevándorlás korlátozása. A ruszinok megsegítésére szervezett akció úgy indult, hogy Firczák Gyula és a ruszin megyék országgyűlési képviselői 1897. március 8-án átadtak a kormánynak egy memorandumot a ruszin nép helyzetéről és megsegítése lehetséges módozatairól. Az emlékirat az öt illetékes minisztérium hatásköre szerint csoportosította a legsürgősebb teendőket. A belügyminiszter számára írt rész a galíciai határon át folyó „óriási zsidóbeözönlés” szigorú ellenőrzésének kérelmével kezdődött. A „szellemi elmaradottsága” és „előítéletei folytán” alapvetően tisztességtelen zsidó bevándorlók ellen a memorandum azonnali intézkedésként az északkeleti megyékben állomásozó csendőrség létszámának legalább háromszorosára emelését javasolta.66 A me morandumot átvevő Perczel Dezső a Nemzet című kormánylap beszámolója szerint „a galícziai bevándorlásra vonatkozólag kijelentette, hogy a mennyire csak lehet, redukálni fogja a bevándorlást azáltal, hogy a csendőrjáratokat megerősíti”.67 Perczel ígérete az 1898. évi belügyminisztériumi költségvetés 1897-ben megjelent indoklásában már hivatalos kormányzati programpontként köszönt vissza. A „galícziai bevándorlások megakadályozása végett” a belügyminiszter 111 fővel megemelte a IV. számú csendőri parancsnokság területén szolgáló legénység létszámát. 68 Nem sokkal később, a minisztertanács 1898. augusztus 23-i ülésén, miután a belügyminiszter beszámolt a „kétes existentiáknak a felvidéki vármegyékbe beözönlése s megtelepedése ellen” tett intézkedésekről, vagyis a csendőri létszám emeléséről, és egyben ezek kétséges hatékonyságáról, a kormányülés a kérdés „gyökeres megoldásának” érdekében megbízta, hogy gondoskodjon „a felvidéki bevándorlások meggátlását czélzó törvényjavaslat előkészítése iránt”. 69 A döntés annál meglepőbb, hogy jó ideig nem követte további intézkedés. A kormányzat részéről a törvényjavaslat következő és egyben első nyilvános említése bő egy évvel később, a belügyminiszternek az 1898-as évről beszámoló, 1899 szeptemberében kelt jelentésében található. Időközben Bartha Miklós függetlenségi képviselő és neves publicista egy kétrészes cikkben kirohant a rutének életerejét kiszívó, Galíciából „nagy tömegekben” bevándorló „söpredék” ellen,70 míg a 66 Mayer M.: Kárpátukrán i. m. 225–226. 67 Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez i. m. 531. 68 Indokolás a magyar királyi belügyministérium 1898. évi költségvetéséhez. Bp. 1897. 13. 69 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), 1898. 08. 23. 70 B[artha] M[iklós]: A ruthén-kérdés. Reggeli Újság, 1898. október 6. 1.; Uő: A ruthén-kérdés II. Reggeli Újság, 1898. október 7. 1–2.
