Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 501 illetve 50 évvel „korábbi” időhöz kötik, a DAI melyik szerkesztői periódusából származnak. Ha a 10. század közepi, Konstantin-kori szerkesztésből – mint azt a VI. Leó-kori szerkesztési fázis felismerése előtt a kutatás általánosan vélte84 –, ak kor a bizánci–bolgár háború és a Kárpát-medencei honfoglalás időszakára vonatkozó egyéb kronológiai adatok alapján ez a tudósítás a besenyők Atelkuzu elleni támadására utalhat. Ebből egyenesen következne, hogy az itt leírt, Volga–Jaik/ Urál között fekvő besenyő szállásterület azonos a szavartoktól korábban megszerzett Leved(ia) földjével.85 Ha viszont ezek a visszautaló megjegyzések a 10. század eleji, VI. Leó-kori szerkesztési fázishoz tartoztak, amelyeket a VII. Konstantinkori szerkesztő(k) valamilyen okból nem aktualizált(ak),86 akkor a besenyők a 9. század közepén a Jaik/Urál vidékétől keletre fekvő szállásaikról épp a szavartok ellen indulhattak a 850–860-as évek tájékán annak a Leved(iá)nak a megszerzésére, amelyet így Kazáriától inkább északra, a Volga vidékére helyezhetnénk. 87 Mindkét esetben figyelmet érdemel, hogy a DAI 37. fejezetének a legkoráb bi kéziratban fennmaradt szövege szerint a Dél-Uráltól délre, a Volga és a Jaik/ Urál folyók között élő besenyők szomszédai az egyik irányban – nyilván kelet, délkelet felé – az úzok, míg egy másik irányban egy mazaros nevű nép volt (37 4. ), amelyet a kutatás sokáig hagyományosan a magyarokkal azonosított.88 Ezt a DAI egyetlen bizánci kori kéziratában (codex Parisianus Graecus 2009 ) olvasható ma zarous ( Μαξάρους ) alakot azonban már az 1711-es Anselmo Banduri-féle kiadás is kazarous ra ( Χαξάρους ), azaz kazárra javasolta javítani, amit a kutatás egyik ága – köztük a szöveg kritikai kiadását elkészítő Moravcsik is – megalapozottnak és elfogadhatónak tartott.89 A javítás alapját az a megfontolás jelentette, hogy 1.) a minuszkula „mű” és a „khí” betűtévesztés a két írásjel eléggé különböző volta ellenére is paleográfiai alapon nem teljesen elképzelhetetlen, 2.) a szövegben a következő sorban (375. ) a besenyők szomszédjaiként a kazárok és az úzok jelennek 84 Vö. Moravcsik Gy.: Az Árpád-kori i. m. 40–41. 12. jegyz. 85 Vékony G.: Levedia i. m. 47. 86 Felmerülhet, hogy a 10. század középső évtizedében dolgozó szerkesztők azért nem érezték a 900– 910 között összeállított eredeti verzió aktualizálásának a szükségességét, mert az 50, illetve 55 év nagyjából megfelelt a Konstantin-kori szerkesztés és a magyarok Kárpát-medencei megtelepedése között eltelt időnek. Ez a lehetséges egybeesés, azaz, hogy mind a leved(ia)i időszak vége és a VI. Leó-kori, mind pedig az atelkuzui tartózkodás vége és a VII. Konstantin-kori munkálatok között nagyjából 50 vagy 55 év telhetett el, lehetőséget kínált arra, hogy a szerkesztők ne érezzék az aktualizálás szükségességét. 87 A muszlim földrajzi irodalom adatainak felhasználásával ilyen képet alakított ki Romašov is, igaz, ő az egyéb szakirodalmi utalások alapján az egész folyamatot korábbra helyezte. Vö. Romašov S. A.: Isto ričeskaâ geografiâ i. m. 208. 88 Vö. pl. Szabó K.: Bíborban született Konstántin i. m. 96–97.; Darkó Jenő: A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánczi íróknál. Bp. 1910. 55–62.; Macartney, C. A.: The Magyars i. m. 32. 89 Vö. Moravcsik apparatus criticus át: Bíborbanszületett Konstantin i. m. 166. (37.4); Moravcsik Gy.: Az Árpád-kori i. m. 40. (37.d). Elfogadta ezt legutóbb Harmatta J.: A magyarok nevei i. m. 130.
