Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 502 meg, 3.) a DAI -ban pedig a magyarokat mindenhol szavartokként és türkként ne vezik meg. A kutatók között azonban szokatlan módon abban is teljes egyetértés uralkodik, hogy a 37. fejezet különféle szövegrészei mögött különféle besenyőktől származó információkat láthatunk.90 Így azok, akik a mazaros nak a magyarokkal való azonosíthatósága mellett érveltek, nem minden alap nélkül gondolhatták korábban is, hogy a mazaros névalak a besenyő eredetű forrással együtt került a DAI szövegébe, s maguk a korábbi dokumentumból ezt a szövegbe beillesztő szer kesztő(k) sem volt(ak) tisztában azzal, hogy e csoport a 38. fejezetben emlegetett szavartokkal és a Konstantinápolyban általánosan türkként ismert néppel állhat kapcsolatban – esetleg a kazár adatközlő által szavartnak nevezett nép besenyők között élő megnevezéséről lehetett szó.91 Tekintve, hogy a besenyők nyilvánva lóan nem kizárólag az úzokkal és a kazárokkal voltak szomszédosak – a DAI egyébként is csak az úzokat látta el a második hivatkozáskor „az említett” jelzővel (375. ) –, pusztán a besenyőellenes kazár–úz koalícióról szóló részlet alapján nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy az egy sorral feljebb felsorolt fontosabb szomszédok között is kizárólag e két népet kereshetjük. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében A kazár hatalom helyzete Kelet-Európában A fenti, kutatók hosszú sora által javasolt emendáció elsősorban történeti alapú megfontolásokon nyugszik, s mint ilyen, elfogadhatósága is főként a történeti körülmények mérlegelésétől függ. A kérdésre távolabbról tekintve világos, hogy a probléma felvetése önmagában is a Kazár Kaganátus feltételezett működésével kapcsolatos. A változtatást javasló szerzők számára ugyanis egyszerűen nem tűnt logikusnak annak feltevése, hogy ha a térség nagyhatalma, Kazária az adott pillanatban esetleg direkt módon nem volt szomszédos a besenyőkkel, akkor hogyan bocsátkozhatott volna velük – a még távolabb élő úzokkal szövetségben – háborúba. A korszak más kutatói viszont éppen azzal számolnak, hogy a kazárok – a nagy nomád birodalmak uraihoz hasonlóan – képesek voltak egész népeket feltartóztatni vagy „megszervezni”, illetve egy jelentős kiterjedésű térségen belül 90 Vö. pl. John Bagnell Bury: The treatise De administrando imperio. Byzantinische Zeitschrift 15. (1906) 567.; Darkó J.: A magyarokra vonatkozó i. m. 55.; Macartney, C. A.: The Magyars i. m. 32., 82.; Moravcsik, Gy.: Commentary i. m. 143. 91 Vö. Darkó J.: A magyarokra vonatkozó i. m. 56.; Macartney, C. A.: The Magyars i. m. 32.
