Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 499 vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni az Etelküzü nevezetű helyekre [...].”(38 24–30. ) Amint arra már Fehér Géza rámutatott,75 legutóbb pedig Zimonyi ismét megerősítette, a DAI összeállítói által felhasznált heterogén forrásanyag ellenére a szövegek meglehetősen egységesen az egykori Szászánida Birodalomra, illetve a később azon osztozó muszlim hatalmak területeire utalva szólnak Perzsiáról. 76 A jelen tanulmány által feltételezett kazár adatközlőre tekintettel még súlyosabban esik a latba, hogy e földrajzi szemlélet nyoma a kazár eredetű szerzők által hátrahagyott kevés irat egyikében is tetten érhetőnek látszik. A Cambridge-i Névtelenként hivatkozott szerző Igor 944/945-ös hadjáratának leírásakor ugyanis említi „Perzsiát” (PāRāS),77 amely alatt – az eseményeket elbeszélő musz lim források tanulsága alapján – a Kaspi-tenger délnyugati partvidékét, a mai Azerbajdzsán területét értette. 78 A DAI kérdéses szöveghelyei alapján tehát annyi világosnak tűnik, hogy 1.) a DAI „Levediája” és „Atelkuzuje” egyértelműen időben egymást követő, egymás tól különböző szállásterületeket jelöl; 2.) Atelkuzu pedig nyugati irányban terült el Leved(iá)tól. Ez utóbbihoz azt is hozzá kell tennünk, hogy ez a nyugatibb szállásterület an y nyira nyugatra mégsem lehetett, hogy a kazár kagán követei ne érték volna el Leved(i)t, aki új szállásáról ne juthatott volna el a kagánhoz, s a kagán követeivel ne térhettek volna vissza Atelkuzube (38 31–53. ). Témánk szempontjából említést érdemel, hogy Harmatta azon filológiai alapú felvetése, miszerint a DAI szövege (egészen pontosan a katoikeó ige) alapján nem kell valódi vándorlásra gondolni, pusztán egy nagy kiterjedésű szállásterület két végén való „lakásról” volt szó, amely területet a kangar betörés szakított két részre,79 az újabb fordításokban nem talált megerősítésre. 80 Harmatta felvetése egyébként a 38. fejezet azon állításával is nehezen lenne összebékíthető, hogy értelmezéséből következőleg a szavartok egyik részének valahol az egykori Szászánida Birodalom határai közvetlen közelében kellett volna élnie – legyen szó a Kaukázus hegyvidékéről vagy Horaszánról. Egyik sem érne össze ugyanis 75 Fehér, G.: Bulgarisch-ungarische i. m. 52. 76 Zimonyi István: A magyarság korai történetének sarokpontjai. Bp. 2014. 147–158. Horaszán lehetőségét már Várady is felvetette. Lásd Várady, L.: Revision i. m. 27. 77 Fol. 2v 13. sor: Hunyadi L.: A Schechter-féle szöveg i. m. 170., 173. 78 Vö. Zuckerman, C.: On the Date i. m. 257–258. A DAI 45 12. a Kaukázus nyugati részén megtelepe dő grúzok előtörténetét elbeszélő fejezete szintén hasonló érelemben használja a „Perzsia vidékein” szófordulatot. 79 Harmatta J.: Lebedia i. m. 428. Vö. még Vékony G.: Levedia i. m. 44–45. 80 Vö. Olajos Terézia: Néhány nyelvi észrevétel a „De administrando imperio” magyar vonatkozású részleteihez. Magyar Nyelv 91. (1995) 44–46.
