Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
479 B. Szabó János – Bollók Ádám A „SZAVARTTÜRK DOSSZIÉ” A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében 1 A DAI 38. fejezet 3–55. sorainak eredete A kazár eredetű forrás lehetősége Amint arra az e cikk előtanulmányaként született írás több alakalommal is utalt, 2 jelen tanulmány a De administrando imperio (a továbbiakban DAI ) 38. fejezetének első felében olvasható, a honfoglalás előtti magyar történelem vázát bemutató elbeszélés részletesebb, történeti szempontú vizsgálatát tűzi ki célul. Amint már ott szó volt róla, a magyarországi kutatásban az 1990-es évek második felétől kezdve Kapitánffy István két tanulmánya nyomán újult ki a vita a honfoglalás előtti magyar történetről a DAI 38. fejezetében megőrződött elbeszélés keletkezésének idejével és Bizáncba kerülésének módjával kapcsolatban.3 Az ezekkel összefüg gő problémák azóta felmerült megfogalmazásai azonban véleményünk szerint korántsem merítették ki a számba vehető lehetőségek tárházát. Nehezen hihető 1 Jelen tanulmány készítése során a korábbiaknál is határozottabban szembesültünk azokkal a problémákkal, amelyeket a „9. századi magyarok” történetéről szóló, különféle nyelveken született, írott forrásokban megjelenő nép-, személy- és földrajzi nevek egységesítő, a modern értelmezésekből következő – tehát önmagában is interpretatív jellegű – használata okoz. Ezért – tekintve, hogy a DAI alább elemzett része által elbeszélt történetben a „magyar” név sehol sem tűnik fel, a szöveg szerint pedig a Bizáncban a 9. század utolsó évtizedeitől kezdve türkként nevezett népet Atelkuzube költözésük előtt a 38. fejezet adatközlője savartoi (asphaloi) néven ismerte – az alábbi vizsgálat során a magyar és a türk névalak alkalmazása helyett a DAI alapján feltételezhető szavart alakot használjuk. A savartoi (asphaloi) formát a görög alapján szavard vagy szavart alakban látta olvashatónak Harmatta János: A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban. In: Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács László – Veszprémy László. (A honfoglalásról sok szemmel 3.) Bp. 1997. 129. Hasonló – alább részletezett, vö. 61. jegyz. – okból döntöttünk az Atelkuzu névalak használata mellett. Vö. Harmatta János: Lebédia és Atelkuzu. Magyar Nyelv 80. (1984) 419–431. Az általunk használt Leved(i) névalakra és problémária lásd Benkő Loránd: A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Lëved és Etëlköz kapcsán. Magyar Nyelv 80. (1984) 390–391. Ehelyütt szeretnénk köszönetet mondani az anyaggyűjtésben – egykor – B. Szabó Jánosnak nyújtott segítségéért Balogh Lászlónak és az Akadémiai Könyvtár segítőkész munkatársainak, a szöveg jobbításáért Bálint Csanádnak, Ivanics Máriának, Kápolnás Olivérnek, Németh Andrásnak. 2 Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében. Száza dok 151. (2017) 1291–1332. 3 Vö. uo. 1291–1293. ISMERT FORRÁSOK ÚJ ÉRTELMEZÉSEK
