Századok – 2018

2018 / 2. szám - KÖZLEMÉNY - Szőke Melinda: A hamis oklevelek a magyar nyelvtörténeti vizsgálatok szemszögéből

A HAMIS OKLEVELEK A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK SZEMSZÖGÉBŐL 422 Szótárában mintegy 2000 helynevet szerepeltetett, amelyeket lokalizálni is igye­kezett.20 Révész a korabeli helynevek gyűjtésén túl fontosnak tartotta az oklevelek helyneveinek a számbavételét is. Véleményét arra alapozta, hogy csak Szent István okleveleiben mintegy 270 különböző helynév lelhető fel, mégsem foglalkozott ed­dig senki ezekkel a nyelvemlékekkel. Nyelvészeti elemzésük mellett érdemesnek tartotta a szórványok összegyűjtését és szótárszerű kiadását is „minden egyéb hely­nevekkel együtt”.21 A korabeli és történeti helynevekre vonatkozó nagyszabású ter ­vei ugyan nem valósultak meg, munkásságának jelentőségét jól mutatja azonban az a körülmény, hogy 1853-ban a helynevek országos gyűjtéséről szóló indítványát előterjesztette a Magyar Tudományos Akadémia, és még ugyanabban az évben az Új Magyar Muzeum mellett – a szélesebb körű tájékoztatás érdekében – különféle napilapokban (például Pesti Napló , Budapesti Hirlap ) is megjelent a felhívás. 22 Jerney János volt az, aki elsőként jelentős mennyiségű helynevet gyűjtött össze a középkori oklevelekből, az ő munkájáról ezért részletesebben kell szólnunk. 23 A szerző az 1001 és 1301 között íródott eredeti oklevelekre, illetőleg átiratokra tá­maszkodott, és a nyomtatásban addig megjelent, valamint magángyűjtemények és levéltárak irataiból kihalászott szavakat („hely-, határ-, vidék-, hegy-, völgy-, erdő-, folyó-, család-, személy-, hivatal-, eszköz- ’s egyéb ide vonatkozó, bármi­részben magyar szóértelmet tartalmazó neveket és szólásformákat”24 ) mintegy 5000 szócikkbe rendezte össze. A saját korához képest is korszerűtlen feldolgo­zás következtében azonban a nagy mennyiségű magyar szót felsorakoztató szótár nem került be a gyakran forgatott nyelvtörténeti szakkönyvek sorába. A szótár egyik legnagyobb hibája a filológiailag hiányos adatközlés. Az egyes adatoknál például csak az oklevél keletkezési ideje van feltüntetve, az oklevél lelőhelyéről nem kapunk semmilyen információt. Jerney véleménye szerint ennek jelzése cél ­talanul növelte volna többszörösére munkája terjedelmét.25 A hiányosságokon túl a pontatlanság ugyancsak megnehezíti a szótár használatát. A Keskeny nevű víz például a Garamszentbenedeki oklevélben Kesekun formában jelenik meg, 26 míg Jerneynél ugyanez Keleköny címszó alatt Kelekun alakban szerepel. 27 Mentségére szolgál egyrészt az, hogy a helynevek lejegyzésében megmutatkozó pontatlansá­gok jelentős része vélhetően leginkább az általa felhasznált forrásokból származik, 20 Vö. Révész Imre: A magyar helynevek nyelvészeti tekintetben. Új Magyar Muzeum 3. (1853) 80. 21 Uo. 22 A felhívás szövegét lásd Szabó T. A.: Helynévkutatás i. m. 252–255. 23 Jerney János: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából. Pest 1854. 24 Uo. V. 25 Uo. VI. 26 DHA I. 205., 216. 27 Jerney J.: Nyelvkincsek i. m. 67.

Next

/
Thumbnails
Contents