Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
A GALÍCIAI ZSIDÓ BEVÁNDORLÁS MÍTOSZA 40 Durvuló liberális hangnem, antiszemiták, tagadó kormányzat (1861–1891) Ha elfogadjuk Varga László számításait, a forradalom és a kiegyezés közötti évek a zsidó bevándorlás szempontjából átmeneti időszakot képeznek, amennyiben a nyugati, zömében moráviai bevándorlás ekkorra megszűnt, ám Galícia felől még jócskán tartott. A politikai elit az 1860-as években szinte az utolsó pillanatig habozott, vajon a zsidók egyenjogúsítását összekapcsolja-e egy honosítási törvénnyel, amely a birodalmon belüli szabad mozgás akadályozásának, vagyis egy szó szoros értelemben vett bevándorlási törvénynek a lehetősége híján annyit elérhetne, hogy a bevándorlók csak bizonyos idő elteltével élvezhessék a teljes polgári jogokat. Ezt pedzegette Károlyi Sándor, a Határozati Párt egyik vezetője Jósika Miklóshoz írt 1861. április 27-i levelében; ez az eszme jelent meg a határozati bizottmánynak a zsidók emancipációjáról 1861 júliusában kiadott javaslatában.28 1866. február 23-i képviselőházi felszólalásában Deák Ferenc a zsidóemancipáció célszerű törvényi formájáról értekezett, majd kissé homályos megfogalmazással élve megjegyezte: „Van egy, a mit nem hozzá kötve, hanem ezzel párhuzamban óhajtok, és ez egy bevándorlási törvény; (Helyeslés ) de ezt nem csak a Mózes vallását követőkre, ha nem minden bevándorlóra kívánnám megállapíttatni.” 1867. április 5-én Horvát Boldizsár igazságügyminiszter még úgy nyilatkozott, hogy a kormány szándéka szerint a vallásfelekezetek egyenlő jogairól és a honosításról szóló javaslatokat a kormány együtt fogja a ház elé terjeszteni. Miután június 26-i interpellációjában Deák Ferenc megkérdezte Eötvös József vallás- és közoktatásügyi minisztertől, vajon a következő ülésszak elején beterjeszti-e végre a zsidók jogegyenlőségéről szóló javaslatot „az azzal mégis kapcsolatban levő honosítási törvényre nézve is”, Eötvös erre ígéretet tett. Amikor azonban november 25-én Andrássy Gyula miniszterelnök a ház elé terjesztette „az izraeliták polgári és politikai egyenjogosítására” vonatkozó törvénytervezetet, a honosítás kérdése már nem merült fel. 29 A diskurzus terén a deskriptív beszámolók mellett, amilyen volt például Tabódy Józsefé, aki Munkács kapcsán különbséget vont a helybeli „polgárosult zsidók” és a „Lengyelhonból” betelepedett „chadosimok” (értsd: haszidok) között, ekkor jelentek meg az első liberális szerzők tollából származó, ám a kelet-európai 28 Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben. (Gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklós hoz). Levéltári Közlemények 54. (1983) 199.; Az 1861-ik évi országgyűlés III. Pest 1861. 385–386. 29 Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója I. Pest 1866. 310–311.; Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. Pest 1867. 149., 311.; Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója V. Pest 1868. 239.
