Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
A MAGYAR KÜLPOLITIKAI GONDOLKODÁS SZERB KÉPE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 398 barátsági szerződés ratifikált okmányainak kicserélésére Budapestre látogató jugoszláv külügyminiszterrel is. E gondolatok jegyében felmerült az is, hogy a két népet összekötő elemek felderítésére fektessenek inkább hangsúlyt, semmint az őket elválasztó momentumokra, amint az a korábbi idők gyakorlata volt.65 Teleki Pál fel vetette a két ország történelemtudósainak együttműködési lehetőségét, a jugoszláv külügyminiszter pedig azt javasolta, hogy hozzanak létre egy budapesti jugoszláv és egy belgrádi magyar tudományos és irodalmi intézetet. 66 A politikum mellett a művészeti, kulturális és társadalmi közélet is a barátság hullámhosszára volt hangolva. A magyar újságolvasó naponta értesülhetett a magyar–szerb barátság természetesnek sugallt megnyilvánulásairól, ami a cikkek szerint az egymás mellett töltött évszázadok kulturális kölcsönhatásai mellett a szerbek vendégszeretetben, vitézségben, tüzes természetben megnyilvánuló rokon természetében gyökerezett. A nyugati kultúra védelmében a „török pogányság” ellen közösen vívott harc szintén magyarok és szerbek elemi barátságának lett a tanúbizonysága.67 1940 tavaszán Csuka Zoltán szerkesztésében megjelent szerb és horvát nyelven az összesen öt számot megért Magyar-Délszláv Szemle ( Jugoslovensko-Mađarska revija ). A háromhavonta megjelenő folyóirat dek larált célja a délszláv–magyar kulturális közeledés elősegítése volt, és igyekezett az olvasóközönség elé tárni a két nemzet egymásra reflektáló szellemi termésének a legjavát. Kevésbé látványos, de legalább ennyire fontos lépés volt Németh Lászlónak a Kelet Népé ben két részletben közölt Híd a Dráván című írása. Ennek végkövetkeztetése szerint a Duna menti népeknek, s ezen belül is a magyaroknak és délszlávoknak össze kell fogniuk szellemi kulturális kapcsolataik múltjának felkutatására, a jövőbeni együttműködésre, valamint egymás jobb megértésére. 68 Ebbe a folyamatba illeszkedett a magyar írók háromnapos belgrádi látogatása 1941 márciusában, amiről Szabó Lőrinc számolt be a magyar olvasóközönségnek az Uj Idők hasábjain. Ez már csak pár héttel volt a délszláv állam felbomlása előtt, ám a költő, miként a politika felszíne is még a barátság hullámhosszán mozgott, s a két nép lelki, alkati, erkölcsi hasonlóságait, a külső és belső szokásokban megmutatkozó rokon vonásokat emelte ki cikkében. Magyarok és szerbek egymásra találását és mélyülő barátságát, a közös, boldogabb jövőt vizionálta, azt kívánva, Balkán-félsziget népeinek egyformán érdeke.” Teleki Pál beszéde a felsőházban 1940. dec. 19. Felsőhá zi napló, 1939. II. kötet 1940. október 21. – 1942. február 24. 181. 65 Feljegyzés Cincar-Marković jugoszláv külügyminiszter, valamint gróf Teleki Pál miniszterelnök és Bárdossy László külügyminiszter beszélgetéséről. 1941. febr. 27. In: DIMK V. 883. 66 Uo. 883., 888. 67 „Trianon szelleme azonban a népek egymásra uszítása, el is érte egy időre hatását. A gyűlölködés korszaka temérdek áldozatot követelt, de ma, a két nemzetet ismét sok érdek kapcsolja össze.” Kertész János: Magyar–jugoszláv közös érdekek. Magyar Külpolitika 21. (1940) 11. sz. 8. 68 Németh László: Híd a Dráván i. m. 4.
