Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
A MAGYAR KÜLPOLITIKAI GONDOLKODÁS SZERB KÉPE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 390 Horthy, alapvetően abból a szándékból táplálkozik, hogy Magyarország revizionista céljainak megvalósulását ellehetetlenítse. Ha sikerülne Magyarországot belekényszeríteni céljai feladásába, és beléptetni lelkileg is egy „Duna-blokkba”, „a szerbek le fogják vetni álarcukat és a balkán-szlávok forró gyűlöletével fordulnak a nyugati idegenekkel szembe, akiket külön megkülönböztetésül „švaba” kifejezéssel bélyegeznek meg” – óvta Horthy a Führert a Szerbiával való kapcsolatok el mélyítésétől. Visszatekintve a húszas évek második felére, Horthy úgy vélte, hogy a magyar–jugoszláv barátság propagálásával a szerbek a horvátoknak is üzentek, nevezetesen azt, hogy nincs mit várniuk a magyaroktól és jobban teszik, ha beletörődnek sorsukba és lelkileg is beolvadnak a jugoszláv államba. „Abban a pillanatban, amint ez megtörténne, a szerbek levetnék álarcukat, és a magyarok iránti régi gyűlölség napvilágra kerülne.” 38 A külpolitika alakításának legfelsőbb szintjein tehát az aktorok korántsem voltak olyan naivak, mint azt az enyhülés rövid időszakaiban tett nyilatkozataik alapján esetleg hinni lehetne. Az is igaz persze, hogy Horthyt a fent ismertetett értékelésében az a mögöttes szándék is vezérelte, hogy éket verjen a Magyarország számára már kellemetlen szintre jutó német–jugoszláv barátkozásba. A kormányzóhoz hasonlóan Kánya Kálmán külügyminiszterben is jókora adag gyanakvás élt a szerbek/jugoszlávok közeledési hajlandósága és a magyarok iránt mutatott jóindulatának őszinteségét illetően. Mint azt von Neurath, német külügyminiszternek kifejtette, óvatossága „hosszú évek tapasztalatán” nyugodott.39 Kánya balkáni népek iránt érzett ellenszenve és megvetése közismert volt a magyar és nemzetközi diplomáciai körökben. 40 Belpolitika, horvát–szerb ellentét A jugoszláv belpolitikai élet vizsgálatánál a cikkek, tanulmányok, beszédek, politikai felszólalások kevés kivételtől eltekintve a délszláv állam centralizmusát, a szerb hegemónia kiépítésének megvalósítását, és Belgrád elnyomó politikáját emelték ki minden más nemzettel szemben. Az „elnyomásra való hajlamuk” a magyar értékelések szerint különösen a délvidéki magyarsággal és a horvátokkal szemben mutatkozott meg. Nem sok olyan kérdés volt a kor politikai eseményeinek sorában, amely magyar szempontból nagyobb érdeklődésre tarthatott 38 Uo. 39 Napijelentés Neurath német külügyminiszter, Darányi magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter megbeszéléseiről. 1937. jún. 13. In: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához (a továbbiakban: DIMK) I–V. Szerk. Kerekes Lajos. Bp. 1962. I. 442. 40 Bánffy Miklós: Huszonöt év. Bp. 1993. 136.; Hory András: Bukaresttől Varsóig. S. a. r., bev., jegyz. Pritz Pál. Bp. 1987. 183.
