Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
HORNYÁK ÁRPÁD 387 kultúrharcra, s annak révén az asszimilálásra helyezik a hangsúlyt, két okból sem tűnt túlságosan realisztikusnak a magyar politikai gondolkodás számára: „egyfelől, mert a szerb élet egyáltalán nem mentesíthető a nyers pártpolitikától, másodszor meg, szellemileg megnyerni népeket csak magasabb kultúrával lehet. Ezzel viszont a kultúra kezdetén álló szerbség hosszú időn át nem rendelkezhetik az ottani magyarság felett”. 27 A délvidéki magyarságra nehezedő szerb nyomásról nemcsak anyaországi közírók értekeztek, de hasonló szellemű jelentések futottak be a Dísz térre a magyar diplomatáktól is. Egy a belgrádi magyar követ, Alth Waldemár által készített össze állítás, amely áttekinti Jugoszlávia Magyarországgal és a magyar kisebbséggel szemben követett politikáját a világháború végétől, kertelés nélkül ismertette véleményét a magyar külügyi vezetéssel. „A szerbeknek a jugoszláv állam megszületése óta főtörekvése, hogy azoknak a területeknek lakosságát, melyeket a békeszerződések minden reményükön felül nekik juttattak, államukba teljesen beolvasszák. A szerb faj közismert erőszakosságánál és sovinizmusánál fogva maga mellett más nemzeti akaratot nem tűr meg, a kisebbségekkel szemben ennek megfelelően kezdettől fogva a kíméletlen szerbesítés és brutális üldözés politikáját folytatta.” 28 Nem mindenki látta azonban elnyomó államnak Jugoszláviát. Szociál demokrata oldalról 1926-ban egyenesen demokratikus államnak nevezték Magyarország déli szomszédját, arra hivatkozva, hogy nincs nemessége, s hogy ott főleg a kisbirtokos parasztság dominál, amely réteg érdekeinek érvényre juttatása meghatározó szerepet tölt be az ország politikai küzdelmeiben. Mindebből kifolyólag, vélte a párt színeiben felszólaló Malasits Géza,29 Jugoszláviát, ha nem is nyugati érte lemben véve, de Magyarországhoz képest mindenképpen erősen demokratikus államnak lehet tekinteni. 30 A szerb nemzet jellemzői 1928-ban a Magyar Külpolitika hasábjain jelent meg Herczeg Ferenc nagyobb lé legzetű írása, amelyben nagy teret szentelt a szerb nép jellemzésének, kitérve annak az államhoz, nemzethez, kisebbséghez és joghoz való viszonyulására. Írásából érdemes hosszabban idézni, mert Herczeg amellett, hogy meghatározó szereplője 27 Uo. 177. 28 Alth Waldemár: Visszatekintés Jugoszlávia magatartására Magyarországgal és a jugoszláviai magyar kisebbséggel szemben a háború után. Belgrád, 1934. jan. 28. MNL OL K 63-1934-16/7-438. 29 Malasits Géza (1874–1948), világlátott, külföldön is tanult szakmunkás, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének titkára, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja. 1924-től folyamatosan országgyűlési képviselő. 30 Malasits Géza felszólalása a nemzetgyűlés 548. ülésén, 1926. május 10-én. Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett nemzetgyűlés naplója XLIII. Bp. 1924. 113.
