Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
A MAGYAR KÜLPOLITIKAI GONDOLKODÁS SZERB KÉPE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 386 a helyzetet az egyébként mérsékeltnek tekinthető kormány közeli Magyar Szemle szerzője 1928-ban. 21 Ennél is keményebben fogalmazott az Egységes Párt szabadszállási képviselője, Varsányi Gábor, aki szerint a szerb kormánynak kettős célja volt, s ennek eléréséhez nem válogatott az eszközökben.22 Egyfelől a szerbek hegemóniája alatt létre akarták hozni az egységes szláv birodalmat a szerbek, horvátok, szlovének, magyarok és németek által lakott jugoszláv területeken. Másfelől szorosabb kapcsolatot akartak kialakítani az Európa háromnegyed részét lakó szláv népek között. Vagyis a délszláv, illetve szerb politika ugyanazt célozta meg, mint a cseh imperializmus, mindössze annyi eltéréssel, hogy a szerbek „balkáni természetüknél fogva” valamivel türelmetlenebbek céljaik megvalósításában. „A szerbek a magyarság elnyomásában egy lépéssel sem akartak elmaradni északi testvéreiknél, sőt ahol lehetséges, még túl is szárnyalják amazokat. Amikor a három elnyomó nép közül a legkulturáltabb csehek a méltánytalan elbánás ekkora tömegét el tudják követni, mit várhatunk déli fajtestvéreiktől, ahol a lakosság 80%-a analfabéta és a szerb hadsereg tisztjeinek 25%-a nem tud sem írni sem olvasni.”23 A szláv, szerb birodalomépítés vádja tehát kéz a kézben megfért a pánszláv egység kialakítására törekvő politika minduntalan felbukkanó vádjával, ebben a ferdítésektől és a szerbek lenézésétől sem mentes hozzászólásban. A Magyar Szemle állandó délszláv rovatvezetője legalább ennyire súlyosnak látta a helyzetet. „A délvidéki szerbek – nem is volt más várható tőlük – a paroxizmusig menő gyűlölettel üldöztek mindent, élőt és holtat egyaránt, ami a magyarságra emlékeztetett. Felcsaptak orjunásoknak,24 dobrovoljacoknak 25 s ők fejtet ték ki a balkáni invázióval a magyarok ellen azt a hihetetlen fizikai és erkölcsi terrort, amely a legmélyebb letargiába verte bele a magyarság amúgy is roskatag sorait.”26 Az pedig, hogy bizonyos mérsékelt szerb helyi közéleti személyiségek részéről elhangoztak olyan „szirénhangok”, amelyek a durvaság helyett a békés 21 Berkes József: A magyar kisebbség politikai helyzete az S.H.S.-államban. Magyar Szemle II. kötet (1928) 1–4. sz. 48., 53. 22 Varsányi Gábor (1865–?): jogász, az OMGE tagja, a kisgazda párt tagjaként lett a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt, azaz a kormányzó Egységes Párt tagja, a nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottságának tagja. 23 Varsányi Gábor nemzetgyűlési képviselő felszólalása a nemzetgyűlés 247. ülésén, 1924. február 27-én. Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett nemzetgyűlés naplója XXI. Bp. 1924. 70–71. 24 Az Organizacija jugoslovenskih nacionalista (ORJUNA) – Jugoszláv Nacionalisták Szervezete szélsőségesen nacionalista szervezet tagja. 25 Olyan szerb katonák, akik jórészt a Monarchia seregében harcolva estek orosz hadifogságába, majd önként beléptek a szerb hadseregbe, aminek jutalmául a háború végén földet kaptak, és többnyire a Vajdaság területére lettek letelepítve. 26 Berkes József: A Magyarság tízéves élete az S.H.S. Királyságban. Magyar Szemle IV. kötet (1928) 9–12. sz. 170.
