Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
HORNYÁK ÁRPÁD 385 János már arra hívta fel a figyelmet az országgyűlésben, hogy Jugoszláviában Magyarország pusztán dekadens támaszt találhatna, amely ideig-óráig lenne csak a segítségére, már ha egyáltalán segíteni akarna neki. Bogya figyelmeztetett arra, hogy Jugoszlávia, illetve a szerbek mindig a nagyszláv gondolat exponensei voltak Európa közepén, s ez a felfogásuk az idők folyamán csak erősödött, ezért minden módot és alkalmat meg fog ragadni arra, hogy Cseh-Szlovákiával politikailag szorosabbra vonja kapcsolatait, mert tisztában van vele, hogy csak akkor lehet jövője, ha Európában megvalósul a nagyszláv gondolat. 19 Annak ellenére, hogy a délszláv államhoz való közeledés végül is nem zárult sikerrel, illetve nem olyannal, mint amit eredetileg elképzeltek, a szerbekről alkotott kép jelentős mértékben változott ezekben az években, mégpedig pozitív irányba. Az enyhülés időszakában láthatott napvilágot Hajnal Istvánnak a korábbiakban idézett tanulmánya, és megjelent első ízben egy a déli szomszéd művészeti életét, pontosabban a szerb irodalmat bemutató írás Bajza József tollából. 20 A délvidéki magyarsággal szembeni intolerancia A szerbek magyarországi megítélésének igen fontos eleme volt a délszláv államhoz került mintegy félmilliós magyar kisebbséggel való bánásmód, amelynek kíméletlenségét sokan a szerbek „balkáni/bizánci hagyományaiból” vezettek le. A felvidéki és erdélyi magyar viszonyokhoz képest kétségtelenül rosszabbul teljesítő délvidéki magyar politikai és kulturális önszerveződés eredményeinek korlátozott volta mögött sokan Belgrád „bizantínus” és „balkáni eszközökkel” dolgozó politikáját látták, amivel szemben még az „európai szellemű” szlovének és horvátok sem tudtak megnyugtató, pozitív sikereket felmutatni. Még kevésbé lehetett erre esélye annak a Magyar Pártnak, amelynek még létjogosultságát is kétségbe vonta a szerb politikai vezetés. „Az elcsatolt Délvidék valaha könnyed és dalos magyar ságának a szerbség primitív erejű nacionalizmusának lendületes nyomása alatt és általában a filozófiai jugoszlávizmus gyakorlati elfogultsága ellenére kellett a lelke legmélyéből kifejtenie a hagyományos magyar politikai ösztönt” – értékelte 19 „Ezek a kis szláv államok, amelyeket diplomaták spontán elhatározással, hogy úgy mondjam – mondva teremtettek meg, amelyekben az állami életnek, a nemzeti egységnek materiális attributumai teljesen hiányoznak, csak akkor élhetik tovább jelenlegi mesterséges, igazságtalan hatalmi életüket, ha kontaktust tudnak teremteni a nagy orosz birodalommal, ha abba tudnak belekapcsolódni.” Bogya János felszólalása az országgyűlés képviselőházának 155. ülésén, 1928. április 18-án. Az 1927. évi január 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója XI. Bp. 1928. 76. 20 Bajza József terjedelmes tanulmánya villantotta fel a magyar művelt közönség számára a szerb irodalom és költészet történetét és legfontosabb műveit. Bajza József: Szerb költők magyarul. Budapesti Szemle 214. kötet (1929) 622. sz. 340–372.
