Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között
A MAGYAR KÜLPOLITIKAI GONDOLKODÁS SZERB KÉPE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 384 erő, így a baloldal támogatását is élvezte, voltak örvendetes eredményei.16 A mind két országban jelentkező retorikai enyhülés mellett a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal 1926 júliusában megkötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről folytatott parlamenti vitában a szónokok örömmel konstatálták, hogy a szóban forgó szerződés megkötésére irányuló tárgyalások a legnagyobb egyetértés és kölcsönös engedékenység jegyében zajlottak, s ez is hozzájárult a politikai közeledés még érzékelhető hatása mellett a többé-kevésbé szerbbarát hangulathoz a parlamentben.17 E barátibb hangulatot igyekezett erősíteni az egykori bara nyai kormánybiztos-főispán, Prakatur Tamás parlamenti felszólalása is, amely a Pécs–Baranya első világháború utáni szerb megszállása felett érzett általános neheztelést igyekezet legalább részben oldani. Felszólalásában éles különbséget tett a magyarországi szerbek és a szerbiai szerbek között, az előbbieket téve felelőssé a visszaélésekért, kiemelve azt, hogy velük ellentétben az ószerbiai szerbek a legnagyobb nagyrabecsüléssel és szimpátiával viseltettek a magyar nemzet iránt. Minden bizonnyal a szónoki hévnek tudható be, hogy felszólalása végén egyenesen azon meggyőződésének adott hangot, hogy a szerbek, belátva a területi rendezés igazságtalanságát, maguk is azon lesznek majd, hogy a magyar sérelmeket orvosolják.18 Ez a különbségtétel a szerbiai jó szerb és a magyarországi rossz szerb között, valójában ritkaságszámba ment a magyar közgondolkodásban. A magyar–jugoszláv közeledési kísérletnek volt egy nagyon fontos mellékszála is: a magyar–olasz kapcsolatok magasabb szintre emelésének szándéka. Idővel azonban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kettő együtt nem működhet. Magyarország vagy Jugoszlávia barátságát nyeri el, vagy pedig Olaszországét. Aligha lehetett bárki számára is kétséges, hogy az összevetésből Olaszország kerül majd ki győztesen, s ezt az 1927 áprilisában megkötött magyar–olasz barátsági szerződés vissza is igazolta. Ekkor Bethlen parlamenti megmondó embere, Bogya 16 „Nekünk szociáldemokratáknak, megvalljuk, egyetlenegy külpolitika lehetséges és kedvező: Minden környező szomszédunkkal jó barátságban élni, különösen pedig Jugoszláviával olyan barátságban élni, mely nemcsak jó szomszédi viszonyt, hanem azon túlterjedő jó viszonyt is teremt. Hiszen Jugoszlávia valójában az az állam, amely a legkevesebbet kapta Magyarországból. Horvátország azelőtt sem tartozott valami nagyon hozzánk; Jugoszlávia népe hasonlatos a magyar néphez, egy a háza, étele, betegsége, – tuberkulózis – így hát nem nagy differencia választ el bennünket.” Malasits Géza felszólalása az országgyűlés képviselőházának 32. ülésén, 1927. március 31-én. Az 1927. évi január 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója II. Bp. 1927. 58. 17 Görgey István, a törvényjavaslat előadójának felszólalása az országgyűlés képviselőházának 51. ülésén, 1927. május 20-án. Az 1927. évi január 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. Bp. 1927. 255–257. 18 „Be fogják látni, hogy azok a területek, amelyeket tőlünk elvettek Trianon útján, a mieink és nem fogják kívánni, hogy mi lemondjunk azokról, hanem ők maguk is útját fogják egyengetni annak, hogy a területi integritásra vonatkozó óhajaink teljesüljenek.” Prakatur Tamás felszólalása az országgyűlés képviselőházának 51. ülésén, 1927. május 20-án. Az 1927. évi január 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. Bp. 1927. 262–265.
